Miután felépült az új szabadkai szennyvíztisztító és sikerült a szennyvizet oly mértékben megtisztítani, hogy jóval alacsonyabb a nitrátok szintje a megengedettnél, a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint a szennyvíztisztító még mindig a tó egyik legnagyobb szennyezési forrása. Mégpedig a szennyvízből származó iszap miatt, amit a mai napig a Palicsi-tó mentén tárol a Vízművek és Csatornázási Közvállalat, és ahonnan esőzések alkalmával kimosódik a benne található foszfor és nitrogén, és ami elősegíti a tó algaburjánzását. Az európai előírások szerint ugyanis a Palicsi-tó élővilágára kedvezőtlen hatással levő elemekből, a megengedett 1 milligramm literenkénti mennyiség helyett a hulladékvíz megtisztítása után átlagosan 0,48 milligramm marad a vízben.
Nemrégiben magyarországi és hazai szakemberek a Vízművek és Csatornázási Közvállalat szakembereinek segítségével megvizsgálták a szennyvízből származó iszapot, és kiderült, hogy biotechnológia segítségével az iszap feldolgozható, ami után kiváló tápanyagként használható fel a mezőgazdaságban, mindenekelőtt a biogazdálkodásban. A technológiát két szakember mutatta be a napokban a Szabadkai Feltalálók és Újítók Klubjának ülésén.
– Talán elsőként a világon szereztünk forgalmazási engedélyt 2007-ben a szennyvíziszap kezelése eredményeként létrejött termékre, ami az agrárgazdálkodásban hasznosítható. Ez által igazolásra került az a biotechnológia, amit a szennyvíziszapnál alkalmazunk – tudtuk meg Gyarmati Menyhért magyarországi szakembertől, a Basic & Gyarmati Kft. egyik alapítójától. Elmondta, hogy 2009 novemberében Bašić Slavko szabadkai szakemberrel közösen született meg az ötlet, hogy egy olyan vállalatot hoznak létre, amely a környezetterhelő szerveshulladék-kezeléssel foglalkozna, de a hulladékot további szerves anyaggal is gazdagítanák.
– Mi nemcsak a kommunális szennyvíziszapról gondolkodtunk, hanem mindennemű szerves hulladékról, akár az élelmiszeriparból, vagy a vágóhídról származó hulladékról is. Ezeknek a transzformálását hasznosítható termékekként szeretnénk elterjeszteni, amibe belevontuk a hasznosítási irányokat is. Egy konzorciumot hoztunk létre egy neves ökogazdával, aki az ökogazdálkodási gyakorlatában igazolta, hogy jelentős eredményeket lehet elérni ezzel a termékkel – magyarázta Gyarmati Menyhért. Majd hozzátette: – Mindenekelőtt olyan szennyvíziszappal kezdtünk foglalkozni, amely nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek kizárnák a további hasznosíthatóságot. Pont a szabadkai szennyvíztelep egy szegmensében modellezett kísérletünk igazolta, hogy az a biotechnológia, amit mi alkalmazunk, alkalmas lehet arra, hogy ezeket a szennyező vegyületeket, elsősorban a nehézfémeket, de az arzént is megfelelő arányban ki tudjuk venni. A bevizsgálás, ami a Magyar Tudományos Akadémia laboratóriumában történt, igazolta, hogy további fejlesztés nélkül is képes ez a technológia a nehézfémek csökkentésére – mondta Gyarmati.
Megtudtuk, meghatározott mikrobiológiai és biológiai tényezőkkel kezelik a szennyvíziszapot, amikor meghatározott baktériumokat és gilisztákat alkalmaznak, amelyek azt úgynevezett termőképesség-növelő tényezővé (vermikomposzttá) dolgozzák fel, ami az Európai Unióban rendeletileg elismert termőföldképesség javító.
– A vermikomposztnak a versenyelőnye éppen abban van, hogy bármikor felhasználható az agrárgazdaságban, míg az állati trágyát csak meghatározott időben célszerű használni. Ezt a komposztot, mivel természetazonos, vagyis a természetben is lejátszódó folyamat eredménye, igaz, jóval kisebb koncentrációban, mint amekkora mennyiségben mesterségesen előállítjuk, a növény könnyebben felhasználja – mondta.
Slavko Bašić, a Bašić & Gyarmati Kft. igazgatója rámutatott, Magyarországon az Európai Unió már adott támogatást egy olyan szennyvíztisztító kiépítésére, ahol az iszapkezelésre azt a technológiát alkalmazzák majd, amit ők kísérleteztek ki.
– Szívügyünknek tekintjük a Palicsi-tó állapotát. Volt már egy kísérletünk, amikor a tó vizében meghatározott enzimeket használtunk fel, hogy megtisztítsuk az algáktól. Annak a technológiának az alkalmazását nem engedélyezték, így az iszapkezelésre fektettük a hangsúlyt. Hiszen az iszap a tó szennyezésének egyik forrása. Egyelőre a helyi szakemberek és a politika még nem ismerték fel a mi technológiáknak az előnyeit, ugyanis a közvállalatban a komposztálást helyezik előtérbe, ami jelentősen drágább technológia, mint amit mi kínálunk – mutatott rá Slavko Bašić. – Magyarországon egy megközelítőleg 10 millió eurós beruházást hagyott jóvá az Európai Unió, ahol a mi technológiánkat alkalmazzák, ami arra is rámutat, hogy hosszútávon jó megoldást kínálunk. Jelen esetben szabadkai szinten a városi szeméttelep szanálását látják az iszap felhasználási lehetőségének, ami rövid távú megoldás. Ugyanakkor, mi lesz, ha majd EU-tagállam leszünk? Az iszapot majd el kell takarítani onnan, mint ahogy Magyarországon is megoldást keresnek erre a problémára – mondta az igazgató.
