Mit tehet a polgár, ha attól fél, hogy a szomszéd háza az övére omlik, annyira rossz állapotban van? És mit tehet a tulajdonos, ha nem képes önerőből finanszírozni a felújítást, eladni pedig nem tudja a házat, mert jogilag meg van kötve a keze? Ezek a kérdések merültek fel a Lazar cár utca 8. szám alatt levő épület kapcsán, amelynek homlokzata már csak nyomokban sejteti valamikori szépségét. A védelem alatt álló épület díszelemei és a tetőszerkezet már veszélyes a járókelőkre. A szomszédok minden illetékes szervet felkerestek, a helyzet azonban a mai napig nem változott, sőt az időjárási viszonyok napról napra csak rontanak a helyzeten.
Szerkesztőségünkhöz Gandis Attila fordult, akinek édesanyja hosszú évek óta ezen a címen él, a telek belső szélén. Ők már évek óta nem a cím alatti kaput használják, hanem megvették a szomszéd telekhez tartozó bejárat használati jogát.
Gandis Veronika elmondta, hogy annak idején, amikor ideköltöztek a férjével, a szomszédok nagyon szépen rendben tartották a házat és az udvart is. Miután azonban az egyik lakó elhunyt, és az unokái örökölték meg a lakhatási jogot, úgy látták jónak, hogy teljesen elkerítik a saját udvarrészüket. Az asszony elpanaszolta, hogy ezek a lakók teljesen tönkretették az épületet, még a tetőgerendát is kihúzták a tető alól. Ennek köszönhetően az épület egy része be is omlott, éppen az ő lakrészük mellett.
– Elkezdték lebontani azokat a részeket, amelyeket el tudtak tüzelni. Így három éve múlt februárban, hogy mivel kihúzták a tetőgerendát, beomlott a tető a ház felénk néző fala felett. Az egyik tulajdonos le is szedte a kérdéses cserepeket. Akkor a kommunális felügyelőség hozott is egy végzést, mely szerint le kellett volna bontani a veszélyes részeket – magyarázta Gandis Veronika.
Veronika elemezve a ház bonyolult tulajdoni viszonyait, elmondta, miután az ingatlan tulajdonosa elhunyt, a felesége és két gyermeke, majd pedig a feleségének részét a lánya örökölte meg. Így a két gyermek az épület felét örökölte, a feleségének a lánya pedig a másik felének a tulajdonosa lett.
Mivel Gandisék is ezen a címen laknak, ugyanaz a kataszteri szám alatt, az ingatlan négyhuszadának tulajdonosai, felmerült a kérdés, hogy a bejáratot, a homlokzatot kinek kellene karbantartani. Ügyvédhez fordultak, mivel már született egy végzés, mely szerint minden tulajdonosnak a telken részt kell vállalnia a homlokzat és a bejárat karbantartásában.
– Ügyvédhez fordultunk, aki Belgrádban kért jogorvoslatot, mivel a telek két részre van osztva, a mi házunk teljesen különálló részként van kezelve, egyedül a bejárat kapcsán van használati jogunk – magyarázta Gandis Attila. A kijárati jogért, illetve, hogy lemondjanak róla, ők pénzt kértek, ami csak bonyolította a tulajdonosok közötti viszonyt.
A bonyolult tulajdonjogi viszonyok, illetve ahogy azt az egyik tulajdonostól megtudtuk, az örökösök közötti évekig tartó per a ház sorsát is megpecsételték.
– Az épület miatt már harminc éve bírósági perek folynak, mert mindig valaki a saját jogát akarja érvényesíteni. Hol a lakóknak vannak jogaik, hol a szomszédoknak vannak jogaik, én már nem tudok ezzel az ingatlannal mit kezdeni, pénzem sincs arra, hogy renováljam. Felajánlottam már a városnak, hogy vegyék át a tulajdonrészem. Akár biztonságos ház is működhetne itt, vagy az árva gyereknek egy befogadóközpont – emelte ki az egyik tulajdonos. A tulajdonosok nem kívánták vállalni a nevüket, de elmondták, az egyedüli megoldást az ingatlan eladásában látják. Érdeklődő is volt már az épületre, sőt azt is megtudtuk, hogy értéken aluli árba is beleegyeztek volna, de egy vásárló sem akarja a házat lakókkal együtt megvenni. Kilakoltatni meg nem tudják a családot.
– Kaptunk olyan végzést, hogy a lakókat azonnal ki kell lakoltatni, az épület veszélyes részeit lebontani. A roma családot, amely ott lakott, sikerült végül kilakoltatni, de ők, amit csak értek, elvittek, kivették az ablakkereteket, azzal fűtöttek, egyre rosszabb állapotban van az épület, én pedig tehetetlen vagyok – mondta az egyik tulajdonos.
Rusić Arankáék annak idején a Gyermekszínháztól kaptak egy egyszobás lakást, amelynek lakhatási jogát idővel, a család bővülése miatt, erre a lakásra cseréltek el. Vagyis immáron negyven éve élnek ezen a Lazar cár utca alatti címen szerződéses lakhatási joggal. Akkor nem ők voltak az egyedüli lakók, ennek a háznak több lakója volt, mindenki külön háztartásban, szerződéses viszonyban. A korábbi lakók vagy elmentek, vagy kihaltak, most már csak Rusićék maradtak.
– Magántulajdonról van szó, de a szerződés meghatározatlan időre szól, így a tulajdonosok nem tehetnek ki a lakásból. Ez ügyben öt éven keresztül bírósági per folyt a tulajdonosokkal, amely nem zárult le, a pert nemrégiben visszavonták. Amióta itt lakunk, azóta ebbe az épületbe egy dinárt nem ruháztak be, a tulajdonosok el sem jönnek. Mi betonoztuk le a padlót és vezettük be a háromfázisú áramot – emelte ki Rusić Aranka utalva arra, hogy egyre rosszabb állapotban van nemcsak a homlokzat, hanem az egész épület. – Volt már érdeklődő, aki megvette volna a házat, és mi bele is egyeztünk volna abba, hogy elköltözzünk, de nem akármilyen aprópénzért. Ez ügyben már ügyvédhez is fordultunk, ő magyarázta el, hogy ez a lakás helyett biztosítaniuk kell az épület tulajdonosainak egy másik lakást – mondta.
Az önkormányzat építési és vagyonügyi titkárságán megtudtuk, régen volt arra lehetőség, hogy az önkormányzat szerződéses lakhatási joggal magánházaknál is adjon lakást az arra rászoruló családoknak, így került ebben az esetben is a család ebbe a magántulajdonba. A törvényes rendelkezések változásával pedig 2000-ig másik lakást kellett volna az önkormányzatnak felajánlania ezeknek a családoknak, amennyiben az ingatlanok tulajdonosai azt kérték volna.
– Az önkormányzat ebben az esetben nem tud semmit tenni, mivel magántulajdonról van szó. Miután a tulajdonosok hozzánk fordultak, mi fel is kínáltunk ennek a szerződéses viszonyban levő családnak egy másik lakást, ám ők visszautasították azt – magyarázta Lacković Anna, az építési és vagyonügyi titkárságának titkára.
|
A Lazar cár utcában a 8-as szám alatt és mellette, a 6-os szám alatt is nagyon rossz állapotban van az épület homlokzata, és nemcsak ezt az utcát érinti ez a gond, hanem nagyon sok ehhez hasonló probléma van a városközpontban. Mint azt Budisin Gyöngyi városi építési felügyelőtől megtudtuk, egyre több és több ilyen és ehhez hasonló gonddal kell szembesülniük, mivel egyre többen vannak azok is, akiknek nincs pénzük arra, hogy karbantartsák saját ingatlanaikat. – Ilyen esetben, amikor a homlokzat egyes részei veszélyesek lehetnek a járókelőkre, az építési felügyelőség végzésen keresztül igyekszik rábírni a tulajdonosokat, hogy legalább távolítsák el azokat az elemeket, amelyek veszélyt jelentenek. Ezeket az elemeket pontosan meg is szoktunk nevezni. Arra, hogy valaki felújítsa a homlokzatot, nem tudunk kihatni, ehhez ugyanis már külön építési engedélyre van szükségük a tulajdonosoknak. Sőt, a városközpontban és ebben a kérdéses utcában is külön tervet kell készíteni a munkálatok előtt, hiszen védelem alatt álló épületekről van szó, így a Községközi Műemlékvédelmi Intézet határozza meg a munkálatok műszaki feltételeit – magyarázta az építési felügyelő. Elmondta, társasházak, illetve lakótömbök esetén is az épület felújításában mindenkinek, aki valamilyen tulajdonnal rendelkezik, részt kell vállalnia. – A homlokzat olyan része az épületnek, amely közös, csakúgy, mint a tető. És amilyen arányban van tulajdonjoga a lakóknak, olyan arányban kell részt vállalniuk a karbantartásban – fűzte hozzá. Budisin Gyöngyi elmondta, hogy a tömbépületek esetében a lakók átruházhatják a karbantartást például az építési igazgatóságra, a munkálatok elvégzése után pedig a lakók részletekben fizetik azt ki. – Sajnos csak annyit tehetünk a társasházak esetében, hogy végzéssel próbálunk hatni a tulajdonosokra, hogy tartsák rendben a homlokzatot, büntetést nem ír elő a törvény. A lakótömbök esetén a lakótömbökről szóló törvény szabályozza ezt, és ha nem tartják karban az épületet, és az életveszélyessé válik, több mint 50 ezer dináros büntetést is ki lehet szabni. A társasházakat a törvény nem lakótömbként kezeli, ebben az esetben az építéstervezéssel foglakozó törvényes előírások érvényesek, amelyek nem irányoznak elő büntetést. Ha azonban egy elem leszakad a homlokzatról, és valaki megsérül, a tulajdonosoknak az élet és egészség veszélyeztetéséért a bíróságon is felelniük kell – magyarázta az építési felügyelő. |
