2024. július 17., szerda

Kis csípés, súlyos betegség

Az egészség világnapján a Lyme-kór és a nyugat-nílusi láz került előtérbe

Az egészség világnapján az idei évben a vektorok által terjesztett járványokra fektetik a hangsúlyt, illetve ezeknek a járványoknak megelőzésére. Zorica V. Dragaš, a szabadkai Közegészségügyi Intézet szakmunkatársa elmondta, olyan betegségek ezek, amelyek elsősorban rovarcsípéssel terjednek, és bizonyos éghajlatokhoz kötődnek. A klímaváltozásnak, illetve annak köszönhetően, hogy ma már az emberek egyre több helyre tudnak eljutni, hazánkban is megjelentek ezek a betegségek. Az egyik a Lyme-kór, amelyet a kullancs, a másik pedig a nyugat-nílusi láz, amelyet a szúnyog terjeszt.

Gordana Krtinić, a Közegészségügyi Intézet epidemiológusa elmondta, a Lyme-kórt Szerbia területén először 1987-ben regisztrálták, méghozzá Belgrádban, holott a kullancsok elterjedésének inkább a magas fű, a gondozatlan zöld területek kedveznek, kiderült, hogy megjelenhetnek az urbánusabb területeken is. A megbetegedések megjelenése a kullancsok aktivitásához köthető, vagyis kora tavasztól késő őszig veszélyt jelenthetnek, főként a csapadékos, nyirkos időjárás kedvez nekik. A klinikai kórkép három stádiumban jelentkezik. A kullancscsípés után egy hét vagy egy hónap után jelentkezhetnek tünetek, a bőr kipirosodik, és 5 centiméternél nagyobb vörös foltok jelentkezhetnek a bőrön. A páciensek 80 százalékánál nincs más tünet, de a bőrpirosodást kimerültség, magas láz, ízületi fájdalom is követheti, vagy a nyirokmirigy megduzzadása is előfordulhat. Ha ezekkel a tünetekkel a páciens nem jelentkezik az orvosnál, és nem kezdik meg a betegség kezelését, akkor már szív- és érrendszeri, illetve idegrendszeri panaszok is jelentkezhetnek, ez pedig elhalálozáshoz is vezethet. Dr. Krtinić hangsúlyozta, a betegség gyógyítható, általában antibiotikumos kezelést alkalmaznak az orvosok a gyógyításban, de mégis a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Azt javasolta, szabadban tartózkodás esetén világos ruhát húzzunk, alkalmazzunk olyan megelőző szereket, amelyek védenek bennünket a rovarcsípéstől, illetve alaposan ellenőrizzük, hogy nem csípett-e meg bennünket kullancs.

Az észak-bácskai körzetben 2009-ben jelent meg először a Lyme-kór, azóta viszont 10-15 új esetet jegyeznek évente.

A nyugat-nílusi láz kapcsán elmondta, hogy szúnyogok terjesztik a vírust, amely kiválthatja ezt a betegséget az embereknél, ezenkívül az emlősök közül csak a lovaknál jelentkezhetnek hasonló tünetek. Az emberek 80 százaléka tünetek nélkül átvészeli a vírus jelenlétét a szervezetben, a fertőzöttek 10-20 százalékánál azonban fejfájást, lázat, izomfájdalmat vagy nyirokmirigy-duzzanatot okozhat, illetve kevesebb mint egy százaléknál agyhártyagyulladáshoz is vezethet. Az első fertőzöttet 2010-ben jegyezték Szerbia területén, azóta viszont nő a fertőzöttek száma. 2012-ben 71 beteget jegyeztek, közülük 9 személy elhunyt, 2013-ban pedig már 303 beteget jegyeztek, közülük 35 személy hunyt el. Elsősorban az időseknél, illetve a krónikus betegeknél jelentkezett a betegség súlyosabb formája. Észak-Bácska területén az öt gyanított beteg közül háromnál igazolódott be a fertőzés. A Közegészségügyi Intézet az elmúlt évben 10 helyen szúnyogcsapdákat állított fel, és két helyen, a Zentai temető környékén és a lóversenypálya környékén találtak fertőzött szúnyogokat augusztusban. A doktornő figyelmeztetett, ez nem azt jelenti, hogy a fertőzött szúnyogok más területen nem fordulhatnak elő.

Kiemelte, ebben az esetben is, védőoltás hiányában a megelőzés a legjobb, vagyis kerüljük a vizes területeket szürkületkor és kora hajnalban, valamint fontos a szúnyogirtás is.

Molnár Tibor, a szabadkai Állategészségügyi Intézet szakmunkatársa elmondta, hogy a kullancsok terjesztette fertőzés veszélye egész évben fenyegeti az embert, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a házi kedvenceknél egész évben megjelennek. A szabadkai állatorvosi állomásokon szinte naponta 10 kutyából távolítanak el kullancsot, azzal, hogy a téli időszakban ritkábban történik ez meg. Szabadka területén két alkalommal végeznek kullancsirtást, május elseje előtt, majd pedig július végén vagy augusztusban. A kullancsok számának figyelemmel kísérése mellett, illetve a szúnyogirtás mellett, a szakember véleménye szerint szükség lenne a madarak megfigyelésére is, mivel főleg a madarak a nyugat-nílusi láz vírusának hordozói.