A tervezők a tömeges látogatottságra fektették a hangsúlyt, a hatalmas terekre, helyiségekre. Több ötlettervben háttérbe szorult a környezet, az idegenforgalom mint iparág kapott nagyobb hangsúlyt. A szecessziót is csak itt-ott lehetett felfedezni. A Palicsi-tó keleti partján tervben levő gyógyfürdő- és szállodakomplexum témájára a Park Palics Kft. által és a Szerbiai Mérnöki Kamara támogatásával kiírt versenypályázat zsűrijének elnöke, Csipa József építészmérnök azonban elmondta, számos jó ötletet és építészeti megoldást lehet ezekből az ötlettervekből felhasználni. Az építészmérnök kiemelte, az elkövetkező időszakban a jó ötletekből dolgozzák majd ki azt a részletes rendezési és tervdokumentumot, amelyet a város fel tud majd kínálni a beruházónak.
– A versenypályázat nagyon összetett volt, számos építészeti megoldást követelt meg. Bár az ötlettervek eleget tettek a céloknak, egyik sem felel meg teljes egészében az elvárásoknak, de tartalmaznak olyan minőségi megoldásokat, amelyek több oldalról közelítik meg a lehetőségeket, és összevonták a tartalmakat, a kapacitást és a környezetvédelmi követelményeket. A tervek többségében a kapacitást túlméretezték, a terület nem tűr el ennyi szobát, de ez nem ok arra, hogy elvessük az ötleteket, hiszen a mérnökök tartották magukat a projektumfeladatokhoz. A tervezők közül néhányan egy blokkban képzelték el a tartalmakat, és ezzel racionális megoldások mutattak be. Bár ezek a megoldások racionálisak, és gazdasági szempontból is megfelelnek, nagyobb méreteket követelnek meg, ezzel pedig már felvetődik a környezetre gyakorolt káros hatás kérdése is. A tervezők többsége három egységben képzelte el a tartalmakat, külön foglalkoznak a termálfürdővel, külön a szállodával és a fürdési lehetőségekkel, illetve külön az élményfürdővel, és ezzel rámutattak arra, hogy a funkcionális egységeket külön-külön is meg lehet valósítani.
Amennyiben egyik terv sem tesz eleget teljes egészében az elvárásoknak, mi emelte ki a 45 beérkezett ötletterv közül éppen ezt a kiállított hat ötlettervet?
– Az, hogy a leginkább funkcionálisak. Egy ilyen építménynél az a legfontosabb, hogy működőképes legyen, hiszen a szállodakomplexum úgy működik, mint egy gyár. Ennek a turizmusgyárnak működnie kell, az esztétikum nem elsődleges követelmény, hiszen fontosabb az, hogy a komplexum önfenntartó legyen. Ilyen szempontból ezekben a munkákban van olyan részlet, amely kiváló. Vegyük például a harmadik díjazottat. Ennél sokkal erősebb munkák is vannak, de mégis rendkívül jó ötletet mutat be, mivel a tervek alapján talán a legkevesebbet ártana a komplexum a környezetnek, a két tó kommunikál egymással, hiszen az egyikről át lehet látni a másikra, valamint a megalkotott egységek is funkcionálisak önmagukban, így külön-külön is megvalósíthatók. Ilyen hosszan, egy lineáris egységben, 500 méter hosszúságban azonban elképzelhetetlen megépíteni egy ilyen objektumot. A világban sincs erre példa. Egyébként az egész versenypályázatnál a legnagyobb gondot az okozta, hogy a megrendelőnek voltak elképzelései, például legalább 200-250 hotelszobát irányoztak elő, egy SPA-központot meghatározott kapacitással, valamint látványfürdőt. Kilenchektáros területen ezeknek a projektumfeladatoknak nem lehetett eleget tenni földszintes, egyemeletes épületekkel, amelyek összhangban lettek volna az egyik és a másik tóval is. Sajnos valamit fel kell áldozni. Vagy a hotel kapacitását, vagy pedig a környezet egy részét. Az első helyezett ötlettervben ezt meg is oldották, csak teljesen más design kellene a kerek épületekre, hiszen funkcionális és beilleszthető ötleteket tartalmaz. A zsűritagok is egyetértettek abban, ha leredukáljuk a szállodakapacitást, akkor minden követelménynek eleget lehet tenni. Vagyis reálisan 100–130 szobára lenne szükség. Szálláshelyeket máshol is lehet építeni.
A szecesszió ezekben az ötlettervekben háttérbe szorult. Olyan benyomást keltenek a tervek, mintha nem szabadkaiak lennének az építészek. A szecessziós elemek nem tartoztak a követelmények közé?
– Követelmény volt, hogy az új épületek illeszkedjenek a környezetbe, szempont is volt az elbíráláskor. De nem döntő szempont. A mi feladatunk az volt, hogy egy olyan ötletet díjazzunk, amely vagy egészben, vagy részekben megvalósítható. Egészében egyik ötletet sem tudjuk megvalósítani, de egyes ötleteket fel fogunk használni. Gond ugyanis, hogy a Vér-tó második kategóriás védettség alatt áll, és felmerült az a kérdés is, hogy egy ilyen védett terület mellé lehet-e wellness- vagy szállodakomplexumot építeni.
Bár voltak szabadkai ötlettervek is, de a specifikus megoldásokban gyengébbek voltak. A SPA és a wellness egy meghatározott technológiát követel meg. Vagyis hiába a jó design, ha a funkcionális tartalom nincs mögötte. A versenypályázat iránt az egész ország területéről érdeklődtek, sőt külföldről, a környező országokból is.
A meglévő ötletek alapján elkészülő részletes rendezési terv kötelezi majd a beruházót?
– Igen. Mind a hat munka egyenrangú, csak nem tudtunk mindegyik munkáért ugyanannyi pénzt adni. A jó adottságokat használjuk majd fel a részletes rendezési tervnél, amiről a közvita után a városi képviselő-testület dönt majd. A képviselő-testület által meghozott határozatot pedig a beruházónak is követnie kell majd.
