2024. július 17., szerda

Többel tartoznak, mint amennyit meg tudnak keresni

A földművesek követelik, legyen önkéntes alapú a nyugdíjbiztosítás, s aki nem akarja, annak ne számolják a munkaéveit – Fél hektár föld után csaknem százezer dinár is lehet a járulék összege

A városi ombudsman és az Önálló Szakszervezet szabadkai szervezete közös szervezésében került sor tegnap a földművesek által kezdeményezett találkozóra. A Szabadegyetem amfiteátrumában több százan gyűltek össze, őket pedig Zlatko Marosiuk, a város polgári jogvédője, Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Maglai Jenő, Szabadka polgármestere és Hugyi István, az Önálló Szakszervezet alelnöke fogadta és hallgatta meg.

A földműveseket a legjobban a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén, valamint a mezőgazdasági termelők és kisgazdaságok kötelező biztosítása alapján esedékessé vált tartozások, valamint a hatályban lévő jogszabályok módosításának lehetőségei érdekelték.

Az eddig hatályban lévő törvények szerint a fél hektárnál nagyobb földterületeknél a családi gazdaság minden tagjának kellett járulékokat fizetnie. Ez egy ilyen kicsi terület esetében is eléri az évi 100 000 dinárt. A jelenlegi hatalom tisztában van azzal, hogy ez az összeg nagyobb az ezen a kis területen megvalósítható bruttó bevételnél is.

– Sajnos régóta fennáll ez a probléma. Értesítettem a mezőgazdasági miniszter asszonyt erről a gondról. Két indítványunk van. Az egyik javaslat szerint a kormánynak alakítania kellene egy munkacsoportot, hiszen a mezőgazdasági termelők járulékainak megfizettetése négy minisztérium hatásköre. A javaslat az, hogy a jövőben igazságosan történjen a járulékok megfizettetése, vagyis arányosan a megművelt terület nagyságához. Emellett kérni fogjuk, hogy a kormány írja le a kamatokat és a meglévő alapadósságot pedig ésszerű dinamikával ütemezve, részletekben törlesszék az adósok. Megvan a nyitottság a miniszter asszony részéről is – mondta el Juhász.

Az új munkatörvény a probléma felét megoldotta. Pontosan definiálja, hogy a családi gazdaságoknak csak egy tagja kell, hogy fizesse a járulékokat. A többi tag fizetheti, de kérvényeznie kell, nem kötelező a számára.

– A törvényt módosítani kell, aminek eredménye az kell, hogy legyen, hogy az állam a megművelt terület nagyságával arányosan adóztassa meg önöket. Higgyék el, hogy ez nem politikai marketing, jó partnerre találtak a mezőgazdasági minisztériumban. Hogy mikor kerül sor a megoldásra, nem tudom. Komolytalan lenne bármit is ígérni – hangsúlyozta Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere kihangsúlyozta, az önkormányzatnak jogilag nincs semmilyen hatásköre az ilyen esetekben.

– Ennek ellenére, tisztában vagyok azzal, hogy ez a probléma széleskörű, sok szabadkait érint és elsősorban az idősebb korosztályt. Azzal is tisztában vagyunk, hogy évtizedek óta senki sem foglalkozott ezzel a problémával. Bízom abban, hogy az államtitkár úr sikeres lesz ebben, nagy eredmény lesz, ha sor kerül a törvénymódosításra. Le kell ellenőrizni azt is, hogy az eddig befizetett összegeket elkönyvelték-e. A város azzal tud hozzájárulni a gondok megoldásához, hogy két fiatal jogászt alkalmaz, akik oktatásban részesülnek majd, és csak az Önök ügyeivel foglalkoznak, segítenek majd a kamatok leírásában, és segítik majd az adóhivatal munkáját. A nyugdíjbiztosítótól igenlő választ kaptunk a kezdeményezésre. Remélem, hogy néhány napon belül pozitív válasz érkezik az adóhivataltól is. Amennyiben nemleges válasz érkezik, a jogászok akkor is elkezdik a munkát és legfeljebb levelezünk az adóhivatallal – mondta a jelenlévőknek Maglai. 

A jelenlévők közül a legtöbben azt kérték, legyen újra lehetőség arra, hogy önkéntes alapon fizessék a nyugdíjalapot.

Milan Popović, az Önálló Szakszervezet szabadkai szervezetének elnöke felszólalásában javasolta, az állam írja le a kamatokat a földműveseknek, hiszen azt megtette a nagyobb üzletemberek esetében is. Továbbá adják meg a lehetőséget, hogy aki nem akarja kifizetni az adósságát, az lemondhasson ezekről az évekről és kérje, hogy azokat ne számolják el munkaévnek.

Sokan azért tartják felháborítónak a megadóztatást, mert köztudott, hogy a földművesnyugdíj mindössze 9500 dinár.

A jelenlévők közül még egy polgár javaslatát megtapsolták, aki kiemelte, legyen moratórium a kényszermegfizettetésekre – hiszen egyes esetekben már azt is megkezdte az adóhivatal – amíg nem tisztázódik a helyzet és nem kerül sor a törvénymódosításra.