(Molnár Edvárd illusztrációja)
A Gányó-soron működő menhely a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat hatáskörébe tartozik. Mindössze hetven férőhelyes, jelenleg mégis mintegy háromszáz kóbor állat otthona. Állami és európai uniós pénzekből alakították át nemrégiben, hogy megfeleljen a szabványoknak. Épül majd egy másik objektum is, amiről egyelőre nem tudni, mikor készül el, mekkora kapacitással fog bírni és milyen funkciót fog betölteni, vagyis hogy csupán ideiglenes befogadóállomás, karantén vagy otthon lesz-e a befogott állatok számára. Amint a városi képviselő-testület döntést hoz arról, hogy milyen módon szüntessék meg a kóbor állatok okozta problémát, az illetékesek is megkezdhetik az intézkedéseket.
Egyelőre három lehetőség került szóba: életük végéig gondozzák ezeket az állatokat, vagy ivartalanítják őket és visszakerülnek az utcára, a harmadik lehetőség pedig, ha a befogás után azonnal elaltatják őket. Ha a sterilizáció mellett döntenek, a szaporodásnak véget vetnek, de a populáció száma még évekig megmarad. A másik megoldás, hogy tömegesen elaltatják a kutyákat, ami úgyszintén időbe telik és tulajdonképpen több ezer állatot, humánus módon ugyan, de megölnek, harmadik megoldásként pedig életük végéig gondoznák őket, amire viszont sem megfelelő helye, sem kapacitása, sem anyagi lehetősége nincs a városnak.
Vladimir Dragin, a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a menhely működtetése az önkormányzati támogatás ellenére is kiadással jár. Havonta 450 ezer dinárból kell gazdálkodniuk, ami közel sem fedi a szükségleteket, ezen felül pedig szükségük lenne a meglevő kettő mellé még egy speciális autóra a befogáshoz és a személyzetet is bővíteni kellene. Néhány vállalatnak köszönhetően sikerült élelmet biztosítani az állatoknak, mely egyébként hatalmas pénzeket emésztett fel.
– Pillanatnyilag nem vagyunk abban a helyzetben, hogy felszámoljuk a problémát. Nem tudnánk hol elhelyezni ötezer állatot. Napi huszonnégy órás szolgálatban vagyunk, havonta pedig mintegy 80–100 bejelentés érkezik, azonban a legtöbb támadásos esetben az állatnak ismert a gazdája. Nekünk mindegyik esetet ki kell vizsgálni, és szerencsére szinte mindig sikerül befogni a kutyát, amelyik rátámadt a polgárra. Ezeket az állatokat elvisszük a menhelyre, megvizsgáljuk és megfigyelés alatt tartjuk néhány napig, kartont vezetünk róluk, megkapják a csipet, a szükséges oltásokat, gyógykezelést. Igyekszünk népszerűsíteni a gazdátlan állatok örökbefogadását és az utóbbi időben egyre több kutya talál új otthonra – mondja az igazgató.
Az utánpótlás azonban állandó, és nem sikerül annyi állatot örökbe adni, mint amennyit befognak az utcán. Értelemszerűen egy bizonyos számú állatot betegség vagy agresszivitás miatt el kell altatni. Néhányan viszont vagy visszakerülnek az utcára, vagy hasonló sorsra jutnak elegendő hely hiányában. Ez pedig mindaddig nem változik, amíg ki nem dolgozzák a stratégiát.
A kialakult helyzetért a polgárok is hibáztathatók, mert nagyon sokan felelőtlenül bánnak házi kedvenceikkel, kiteszik őket az utcára. A képviselő-testület határozata szerint egy személy legfeljebb két kutyát tarthat. Az intézkedés célja, hogy ilyen módon is megpróbálják kordában tartani a növekvő szaporulatot, akik később az utcán végezhetik. Tény viszont, hogy a probléma addig nem fog megoldódni, amíg nincs rá megfelelő anyagi keret.
– Reményeink szerint hamarosan lépéseket tesznek az ügyben, de ezzel csak az egyik részét orvosolnánk a gondoknak. Nagyon fontos, hogy az emberek is felismerjék felelősségüket, és megváltozzon a hozzáállásuk, mert enélkül előbb vagy utóbb újra szembesülnünk kell majd ugyanezekkel a problémákkal.
