Szabadkán, amennyiben a helyi közigazgatásban dolgozók maximális számát meghatározó törvényt vesszük figyelembe, csupán néggyel több hivatalnok dolgozik az önkormányzatban. Ennek ellenére a felmérések azt mutatják, a szolgálat átszervezésével, további racionalizációs lépések bevezetésével, jelentős megtakarításra tudnának szeret tenni a költségvetésben.
– A törvény a közigazgatást, néhány intézményt (például a múzeumot, a könyvtárt) és a Városépítési Igazgatóságot öleli fel. Ezekben összesen 607 alkalmazott dolgozik. Ha törvény azon követelményeit vesszük figyelembe, amelyek szerint 1000 lakosra 4 hivatalnoknak kell jutnia, és Szabadkának pedig mintegy 150 ezer lakosa van, akkor 7 személlyel kellene csökkenteni a hivatalnokok számát – magyarázta Nebojša Gvozdenović, a polgármester közvállalatok racionalizációjával megbízott tanácsadója, majd hozzátette, hogy a törvény előírásai között szerepel még egy kitétel, ami a költségvetést veszi alapul, és ez alapján még kevesebb munkaerő-felesleg határozható meg. – Vagyis a törvény szerint Szabadkán az adminisztrációban csupán négy személy számít munkaerő-feleslegnek. Erre pedig maga a nyugdíjaztatás nyújt megoldást – mondta.
– Mindenek előtt a városi közigazgatás racionalizációjára lenne szükség. A város statútumának meghozatala után a közigazgatás átszervezéséről is gondot kell viselni. Ennek az okiratnak a kidolgozása végső fázisába érkezett. Ez alapján a meglevő struktúrát szeretnénk átszervezni, hogy a közigazgatás hatékonyabban és gyorsabban tudjon működni, ugyanakkor nagyobb legyen a felelősségük – hallottuk a tanácsadótól.
Gvozdenović szerint az átszervezés azért szükséges, mert jelenleg mintegy 13 szolgálat működik, amelyek között tulajdonképpen nincs kapcsolat, illetve külön egységenként kezelik őket. A tervek szerint úgynevezett „titkárságokat” lehetne létrehozni. Vagyis a Pénzügyi Szolgálat és a közjövedelmek megfizettetésével foglalkozó szolgálat egy csoportba kerülne. A társadalmi tevékenységekkel foglalkozó szolgálat pedig túlságosan szerteágaz. Rátért a szociális védelemmel, a művelődéssel és az oktatással foglalkozó intézményekben végzett felmérésekre, illetve az ott szükséges racionalizációra is.
– Az elmúlt néhány hétben folyamatosak a tárgyalások. Igyekszünk megoldásokat találni az örökölt helyzetre. Az ésszerűtlen dolgok elhárításával az intézmények jövedelme emelkedne, illetve a kiadásaik is csökkennének – mutatott rá. – A közvállalatok esetében talán nagyobb mértékű átszervezésre lenne szükség, mint más ágazatokban – mondta. Rámutatott, az ésszerűsítés sok esetben idő kérdése, ám a legtöbb esetben pénz kérdése is, hiszen a végkielégítésekre a városnak elő kell teremteni a pénzt. Elmondta, nyugdíjaztatással az elkövetkező 2-3 évben, az alkalmazottak száma az intézményekben és a közigazgatásban mintegy 30-cal csökkent, míg a közvállalatok esetében jelentősebb lépések szükségesek.
– A megtakarítást viszont a racionalizáció végrehajtása után néhány évvel érezzük majd csak meg – emelte ki Nebojša Gvozdenović.
