Az oltás a legjobb betegségmegelőző módszer. A legfiatalabb korosztálynál már évek óta alkalmazzák, hogy elkerüljék a fertőző betegségek megjelenését. A tudatlanság az oka annak, hogy az emberek negatívan nyilatkoznak az új influenza elleni vakcináról. A szabadkai Közegészségügyi Intézet, illetve a járványügyi szakemberek igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy ez az oltóanyag nem hordoz magában veszélyeket és nem kell tőle tartani.
Mindenkinek be kell oltatnia magát, ez alól csak azok számítanak kivételnek, akiknél valamilyen komplikációkat válthat ki – hallottuk dr. Nebojša Bohuckitól, a szabadkai Közegészségügyi Intézet epidemiológusától.
Mivel számos vélemény, nyilatkozat jelent már meg a médiumokban, a polgárok nem tudják eldönteni, hogy a szezonális vakcinával oltassák be magukat, vagy az új oltóanyaggal, ami a H1N1 ellen véd. Illetve, hogy azt megelőzésre használják, vagy a betegség kialakulásakor. Dr. Bohucki lapunknak elmondta, hogy ezen a télen fel kell venni mindkét oltást.
– A vakcina lényege, hogy védjen a lehetséges betegség kialakulásától. Az oltás után mintegy 2-3 hétre van szükség, hogy megfelelő mennyiségű antitest alakuljon ki a szervezetben. Vagyis a vakcina az egészséges szervezetet védi, a betegség megjelenésekor már késő felvenni azt – mondta.
Bohucki a minap tartott előadást a Gerontológiai Központ alkalmazottainak a H1N1 vírusról. Történelmi visszatekintésében többek között kiemelte, hogy 1918-ban már megjelent a H1N1 vírus egy fajtája. Akkor a járványt spanyolnáthának nevezték el, és az akkor több millió áldozatot követelt. Azóta már a folyamatos védőoltás jelentős mértékben segít, hogy az emberiség elkerülje a nagyobb járványokat.
– Az influenzavírus idősebb mint az emberiség, vagyis mindig is jelen volt, azzal, hogy folyamatosan mutálódik, illetve néha rekombinációk is bekövetkeznek ezeknél a vírusoknál. Így a vírusok újabb altípusai jelennek meg. A spanyolnáthát a H1N1 vírus okozta 1918-ban, ami akkor egy újonnan felfedezett influenzavírus-típus volt. Ez a mai pedig szintén egy újabb altípusa ennek, amit (H1N1) v-vel jelölünk, hogy megkülönböztessük a korábbitól. Egyébként ez a vírus az A típusúak közé tartozik. Az altípusok általában több éven keresztül, sokszor több tíz éven keresztül dominálnak, mindaddig, amíg nem jelenik meg egy újabb járvány, amit egy újabb altípus vált ki – magyarázta a szakember, majd hozzátette: – Vagyis 1918-tól 1957-ig H1N1 vírus volt jelen, '57-től '62-ig H2N2, 68-tól napjainkig H3N2 és a régi H1N1. Ez utóbbinak pedig egy újabb altípusa, ami az emberiséget gyötri a H1N1 v – mondta. Kifejtette, hogy minden évben új vakcinát készítenek, ugyanis minden évben újabb és újabb vírusfajok jelentkeznek. A szezonális vakcina a legújabban jelentkező vírusok ellen véd.
Kiemelte, hogy egy betegség, vagy egy vírus veszélyességi szintjét azzal tudják mérni, hogy a megbetegedett személyek számához mérten abban a betegségben hányan hunytak el.
– Ennek az új járványt okozó influenzának és a „régi” influenzának a megbetegedési és az elhalálozási aránya hasonló, illetve megközelítőleg azonos arányban okoznak komplikációkat is, azzal, hogy változó a célcsoport. Ennél az új járványnál a leginkább veszélyeztetett korcsoport a fiatalok, mindenekelőtt azok, akik valamilyen krónikus betegségtől szenvednek. De az egészséges, jó erőnlétben levő fiatalok is elkaphatják. Ezt az is mutatja, hogy azoknál a személyeknél, akik elkapták ezt a vírust és komplikációk merültek fel, korábban nem jelent meg náluk semmilyen rizikófaktor. Rajtuk kívül az állapotos nők, illetve a krónikus betegek számítanak még veszélyeztetett csoportnak – mondta dr. Bohucki.
