A legeurópaibb

Elsősorban a közvéleményt kell megváltoztatni, illetve Szerbia megítélésén kell a politikának dolgozni, hogy az európai integrációs folyamatok zökkenőmentesebbek legyenek, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amire tegnap került sor Szabadkán. A tanácskozást A helyi koalíciók az EU-s integrációért elnevezésű projektum keretében tartották meg, amit a Fenntartható Fejlődési Intézet, valamint a USAID támogat, és az önkormányzatok az integrációs folyamatokban foglalt szerepére szeretné felhívni a figyelmet.

A program öt községet, illetve várost ölel fel: Szabadkát, Apatint, Bácsot, Nagykikindát, Törökbecsét és Kovačicát. Ezeknek a településeknek a képviselői tegnap lehetőséget kaptak arra, hogy tapasztalatcsere formájában mutassanak rá, ki hogyan vesz részt az EU-s projektumokban.

Varga László, az Európai Integrációs Bizottság elnöke kiemelte, hogy a balkáni országok közül, amelyek EU-csatlakozásra várnak, Szerbia az utolsó helyen áll, hiszen a ratifikációs folyamatokat sem kezdték el, a kereskedelmi egyezményt pedig befagyasztották. Horvátországban hamarosan befejeződnek a tárgyalások, és várhatóan már 2012-ben tagja lesz az Európai Uniónak, valamint Macedónia is csatlakozási tárgyalásokat folytat. Albánia befejezte, Montenegróban pedig még tartanak azok a megelőző folyamatok, amelyek a tárgyalások megkezdéséhez kellenek. Bosznia-Hercegovina is lépésekkel előrébb van, mint Szerbia. Ugyanakkor pedig az Európai Bizottság jelentéséből azt lehet kiolvasni, hogy Szerbia jelentős fejlődésen ment keresztül. Varga kiemelte: mindamellett, hogy az országnak sikerül-e politikailag és jogilag is eleget tenni az európai elvárásoknak, a csatlakozás folyamatában fontos szerepet játszik, hogy az EU tagállamok milyennek ítélik meg és hogyan látják Szerbiát. Ez alapján azonban az országnak nagyon rossz a hírneve. Azzal, hogy a parlamentben vitát folytatnak Vajdaság statútumáról, és ellenállást mutatnak a decentralizáció irányába, tovább rontják a képet.

Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizációs Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a decentralizáció irányában számos félelem merült fel, hiszen rossz tapasztalatok voltak például Koszovóval. Egyes politikusok éppen erre a félelemre játszanak rá, amikor Vajdaság statútumáról beszélnek. Holott többen el sem olvasták a statútumot, nem tudják, mi áll abban a dokumentumban, amit annyira kritizálnak. Ennek a projektumnak pedig éppen az a lényege, hogy a kritikákon túl alternatívákat, megoldásokat is felkínáljanak. Felhívta a figyelmet, hogy az EU-s pénzalapok felé nyíltak meg a kapuk, amit ki kell használni a fejlesztések érdekében. Ám – úgy tűnik – hiány van azokból, akik versenyképes pályázatokat tudnak írni, ugyanis azok egész bonyolult procedúrát igényelnek, másrészről pedig önrésszel is rendelkezni kell hozzájuk. Rámutatott: itt mutatkozik meg a civil szervezetek szerepe, amelyek éveken keresztül a megélhetés egyik forrásának éppen a pályázatokon való részvételt választották. Ezek már tapasztalatokkal rendelkeznek, így az önkormányzatok a civil szervezetekkel való együttműködést ilyen formában is kihasználhatják.

– Vajdaság Szerbia legeurópaibb része, ami EU-tagállamokkal és leendő tagállamokkal van körülvéve, és ezt ki kell használni – mondta Aleksandar Popov.

Nadia Skenderović-Ćuk, az Európai Bizottság szerbiai főtitkárának speciális képviselő-helyettese rámutatott, hogy az Európai Uniónak nagyon szigorú elvárásai vannak. Ami az emberi és nemzetiségi jogokat illeti, Szerbia eleget tesz ezeknek az elvárásoknak. Az Európai Bizottság májusban megszakította az ezeken a területeken végzett vizsgálatokat, ami azt jelzi, hogy jó irányba halad az ország. Megtudtuk, hogy az Európai Bizottság csupán néhány aspektusban foglalkozik az önkormányzatok szerepével. Szerbia több dokumentumban is foglalkozik az EU alapokmányának gyakorlatba való átültetésével, de mint arra Skederović-Ćuk asszony rámutatott, gyakran emlegetik, hogy Szerbia többet is tett, mint ami az európai dokumentumokban elő van írva.

– Az alapokmány csupán a legalapvetőbb követelményeket határozza meg, vagyis többet is kell tennünk a helyi autonómia megvalósítása irányába, ami majd a polgárok szolgálatában áll. Ugyanakkor figyelembe kell venni az Európai Unió regionális politikáját is, ami izgalmas alkalmazkodási helyzetbe állítja az országot – mutatott rá.