A szabadkai Sever Villamosgépgyár több mint nyolcvanéves tradícióval és hírnévvel rendelkezik. A vállalatot öt évvel ezelőtt, 2004. december 31-én vette meg az osztrák ATB, amely akkor az első osztrák beruházás volt az országban. Tegnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy a kisrészvényesek és a Sever volt dolgozói pénteken délben a város főterén tiltakoznak, a magánosítást megsemmisítését követelik.
Vanja Dragojlović, a Szolidaritás Kisrészvényesek Egyesületének elnöke elmondta, a Severben a helyzet egyre rosszabb, s amennyiben sürgősen nem tesz valamit az állam, a vállalatot tönkreteszik.
– Szeptemberben kérvénnyel fordultunk a Privatizációs Ügynökséghez, amelyben arra kértük őket, vizsgálják felül a magánosítást, rendkívüli ellenőrzést hajtsanak végre a vállalatban és nézzék meg, hogy a tulajdonos teljesítette-e a szerződésben foglalt kötelezettségeit. A kérvényünkre a mai napig nem érkezett válasz. A mi követelésünk az, hogy semmisítsék meg a magánosítást, az állam vegye át a Severt, ahogyan azt a Bratstvo Vagongyár esetében is megtette, s ezek után keressen stratégiai partnert a gyártáshoz – mondta Dragojlović.
A kisrészvényesek nevében az elnök arra is rámutatott, hogy a versenypályázat arra kötelezte a tulajdonost, hogy mintegy 16 millió eurós fejlesztést vigyen véghez. Erre azonban szerintük egyáltalán nem került sor, hiszen a számos lehetőség közül mindent lezártak, mindössze két program működik a Severben, s azokat is tönkre akarják tenni. – Ami egyértelműen működőképes volt, amire volt és van kereslet a piacon, azt beszüntették. Az állam nem hallgathat ez ügyben és a város is ki kell, hogy álljon, véleményt kell, hogy formáljon. Amennyiben ezt nem teszi, tudni fogjuk, hogy hányadán állunk. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy szándékosan akarják tönkretenni a Severt, amelyik az egyetlen szélgenerátort gyártó vállalat volt a térségben – tette hozzá Dragojlović.
Radmilo Todosijević egyetemi tanár, a Sever igazgatói bizottságának valamikori tagja kiáll a kisrészvényesek mellett, mondván, egyértelmű, hogy tisztességtelen magánosításról van szó.
– A Severt 4 millió 100 ezer euróért adták el, miközben csupán a vállalat koppenhágai ingatlanjainak értéke meghaladja a hárommillió eurót, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a tulajdonos eladta a zágrábi, ljubljanai, moszkvai, spliti üzlethelyiségeket, ami tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a vállalathoz ingyen hozzájutott. A Sever szélgenerátorait annak idején húszéves jótállással adták el. Ma nemhogy nem gyártanak szélgenerátort, hanem szinte semmit sem. Ehelyett Szabadka határában valaki aki ugyanezt csinálja, csak éppen nem ugyanolyan minőségesen – mondta Todosijević.
Az igazgatói bizottság valamikori tagja elmondta, a Severnek ma mintegy 700 alkalmazottja van. Amennyiben az állam nem tesz valamit, hogy ezeknek az embereknek a munkahelyét megőrizze, egykettőre ennyien kerülnek majd az utcára.
– December 31-én lejár a szerződésben foglalt öt év, ameddig a tulajdonos nem adhatta el a vállalatot, s annak részeit sem. Amint letelik ez az idő, meggyőződésem, hogy egykettőre tönkreteszik, eladják, felszámolják a vállalatot. Öt évvel ezelőtt 1700 munkása volt a Severnek, az aranyidőkben hatezer. Ennyien követelik most a várostól, az államtól, hogy vizsgálja felül a privatizációs folyamatokat. Hiszen a tulajdonos nem tartotta be ígéreteit, nem fektetett be és nem fizette ki az elmaradt béreket, ami szintén kötelessége lett volna – magyarázta Todosijević.
Dragojlović szerint az, hogy a Privatizációs Ügynökségben nem válaszolnak kérdéseikre, felháborító, ahogyan az is, hogy senki sem teszi fel a kérdést, miért van több milliós hiánya annak a Severnek, amelynek lenne piaca világszerte.
Amennyiben az elmaradt béreket mindenki, vagyis mintegy 3000 munkás visszakövetelné, hiszen ennyinek tartozik a vállalat, az összesen mintegy hatmillió eurós tartozást jelentene. Nem hivatalos információk szerint a vállalat több tíz millió euróval tartozik anyacége, az A-TEC (az A-TEC az ATB többségi tulajdonosa) felé. A Sever 15 százalékának tulajdonosai a kisrészvényesek (mintegy hatezren), 15 százaléka pedig az állam tulajdona.
A pénteki tüntetésen valószínűleg nem vesznek részt a vállalat mostani munkásai, amennyiben ugyanis megtennék, valószínűleg munkaerő-felesleg címén felmondást kapnának, mondja Dragojlović és Todosijević.
