2024. július 17., szerda

Emberségesség csak 4 kilométeren túl?

Avagy, gyaloglásra ítélt nagyradanováci, ludasi kisdiákok

Nagyradanovácon a hatvanas évek közepén bezárták az iskolát, s azóta a kis elsőstől a nyolcadikosig minden diák keserű sorsa az volt, hogy hóban, fagyban, sárban kilométereket gyalogolt az E-75-ös útig, hogy ott buszra szálljon, vagy biciklivel vágjon neki a forgalmas útnak. Azt mondják a helybeliek, az évtizedek során két diák vált halálos kimenetelű közlekedési baleset áldozatává. Néhány éve egy felháborodott tiltakozás, sajtókampány nyomán oldódott meg az utaztatásuk. Iskolabusz indult, s azóta az önkormányzat költségén utazott az a gyerek is, aki 3 kilométernyire lakott az iskolától, az is, aki 3,8 kilométernyire.

Most pedig a város szigorúan csak azoknak a diákoknak az utazási költségeit állja, akik az iskolától 4 kilométernél távolabb laknak.

Tény az, hogy az oktatási kerettörvény szerint csak a 4 kilométernél távolabbról utazók esetében kötelessége az önkormányzatnak a diákok utazási költségeinek fedezése. Ám e törvényszakasz emberségessége, helytállósága valószínűleg már a meghozatala pillanatában is erősen vitatható volt. Ám a törvény nem rendelkezhet minden kivételes helyzetről, úgyhogy csakis helyi szinten, csakis az adott, konkrét körülmények ismeretében oldható meg egy-egy probléma. (Vagy pedig kezdeményezni kell a törvénymódosítást.)

Mint a nagyradanováci, palicsi és ludasi helyi közösségek mostani tiltakozó sajtótájékoztatóján kiderült: eddig megoldott volt azoknak a Ludasi-soron élő alsósoknak a busszal való utazása is, akik a ludasi iskolába járnak (felsőtől ingáznak naponta Palicsra a ludasi gyerekek). Most viszont az említett rendelet szigorú betartása miatt gyalogolniuk, kerékpározniuk kell. Mintha nem is a XXI. század elején járnánk! Egy felnőtt 3 kilométert legalább fél óra alatt gyalogol le. Vajon mennyi idő alatt teszi meg ezt a távot egy 4-5 kilós táskát cipelő kis elsős, miközben fúj a szél, esik az eső: háromnegyed vagy egy óra alatt?

Ha az általános iskolai oktatás kötelező, sőt állítólag ingyenes, akkor minden gyereknek legyen megoldott a díjtalan utaztatása, sőt az iskolabusszal való szállítása! Ez lenne az egyedüli emberséges megoldás, csakis ezzel tudná a városvezetés bizonyítani, hogy nekünk legfőbb értékünk a gyerek.