Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja reagálva a Szabadkai Mezőgazdászok Egyesülete, az Észak-vajdasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a Nagyfényi Parasztok Egyesülete, a Bajmoki Sertéstenyésztők Egyesülete, az Észak-vajdasági Földműves Egyesület, valamint a Csantavéri Termelők Klubja minapi közös sajtótájékoztatójára, elmondta, valós problémákat emlegettek ezek az egyesületek, ám ezek a problémák nem újak, több mint tíz évre tekintenek vissza, emiatt a legutóbbi választások után felállt városvezetés nem tudja néhány hónap alatt megoldani őket.
– Tudni kell, hogy amíg a képviselő-testület nem fogadja el a mezőgazdasági földterületek bérbeadásáról szóló programot, addig a céleszközöket sem tudjuk használni. Ezt a programot szeptember 27-én szavazta meg a képviselő-testület. A november és december pedig nem a legmegfelelőbb hónap a mezőutak javítására. Ezért nem láttam értelmét ezeknek a munkáknak, inkább azt javasoltam, hogy a céleszközöket vigyük át a következő évre, hiszen tavasszal komolyabb munkát tudunk majd végezni. Az erdősávok telepítését is meg kellett beszélnünk, ugyanis egyrészt politikai döntés is kellett ehhez, másrészt pedig a jelenlegi állapotok olyanok, hogy nem érdemes rá költeni. Vagyis a meglévő, az elmúlt években telepített erdősávok olyan rossz állapotban vannak, hogy az egész munkát újra kell kezdeni – magyarázta Osztrogonác Simon. Elmondta, egy bizottság állítja össze a mezőgazdasági földterületek bérbeadásának programját, amely 9 tagú és minden párt, amely része a hatalmi koalíciónak, jelöltetett egy-egy tagot. Mint kiemelte, ezeknek az embereknek a többsége nem szakember, így a munka is nehézkesen halad. Az erre az évre vonatkozó programot márciusig elkészítik, szeptemberig pedig, amikor az új bérlők igénybe vehetik a kilicitált földeket, lebonyolíthatják az árverést. Hozzátette: – Az év végéig a mezőgazdasági társulások bizonyos összegekhez juthattak volna, ám a kiírt pályázatot jogi és emberi mulasztások miatt kénytelenek voltunk megsemmisíteni. Úgy láttuk, hogy jobb lesz újra kiírni ezt a pályázatot, amire ezen a hétvégén sor is kerül. Vagyis az erre szánt pénz sem fog elveszni, csakúgy mint a mezőutak karbantartására és az erdősávok kialakítására szánt összegek sem. Nem értem, miért kell olyan embereknek az önkormányzat mezőgazdasági szakszolgálatát ostorozni, akik eddig kivételezett helyzetben voltak – tette fel a kérdést a tanácstag.
Rámutatott, az önkormányzat valóban nem tudja pontosan, hogy mekkora földterületekkel gazdálkodhat, 15–17 ezer hektárnyi terület áll a rendelkezésükre.
– A szakszolgálat csak azokat a földterületeket adhatja bérbe, amelyekről a kataszterből hivatalos értesítést kapunk, hogy állami földekről van szó. Vagyis ez sem a szakszolgálat hibája, hiszen a mai napig nem tudni, hogy melyek az állami földterületek. 14 ezer hektár területről kezdtük, most 15,8 hektárral rendelkezünk, vagyis minden évben sikerül valamilyen földterületre rábukkanni, ami a licitáció tárgyává válik. Tudni kell, hogy húsz éve kaotikus állapotok uralkodtak, amikor azt sem tudták, hogy melyik terület kinek a földje. Úgy tűnik, hogy ezt most már rendezni szeretnék állami szinten. Az új mezőgazdasági törvény ugyanis arra is lehetőséget biztosít majd, hogy a már évek óta megmunkálatlan, magánkézben levő földterületeket is bérbe adhatja a város – mutatott rá Osztrogonác. Elmondta, egyes mezőgazdasági kombinátok tiltakoznak az ellen, hogy az egyházi közösségek bérmentve használnak mezőgazdasági földterületeket. Megközelítőleg 700 hektárnyi területről van szó. Olyan területek ezek, amelyekre az egyházak igényt tartanak, és amelyekre a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségnél átadták az igényüket, de mivel még az ügy ne zárult le, a használati viszonyokat rendezni kell, amire talán már ebben az évben sor is kerül.
Mint mondta, a gazdák joggal vannak felháborodva, amikor az ellen tiltakoznak, hogy külföldiek árverés nélkül jutnak áron alul mezőgazdasági földterülethez.
– Már évek óta arról beszélünk, hogy a kistermelőknek megpróbálunk segíteni. A jószágtenyésztőknek joguk van licit nélkül állami földterületeket bérelni, ha bizonyos feltételeknek eleget tesznek, például 15 fejőstehénnel rendelkeznek. A törvények ezt írják elő, hiába szeretnék egy 5-6 tehenes gazdának segíteni, nem tehetem meg. Szeptember folyamán biztatást kaptunk, hogy meg fogják ezt a rendelkezést változtatni, ezt várjuk – mutatott rá a tanácstag.
Kérdésünkre válaszolva, miszerint érintett-e Szabadka abban a megállapodásban, amelyről a pénzügyminiszter és az Egyesült Arab Emírségek szerződést írt alá, elmondta, tudomása szerint szabadkai mezőgazdasági földterületeket nem adtak így bérbe. Vajdasági területekről van szó, amelyek nagyobb része Zombor, Becse és Pancsova környékén találhatók.
– Véleményem szerint csak idő kérdése, mikor kerül sor a következő hasonló szerződés aláírására, hiszen, ha egyszer elindul a lavina, bármi megtörténhet – vélekedett a Városi Tanács tagja.
A minisztérium reakciója
A szabadkai mezőgazdasági egyesületek sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált a pénzügyi és gazdasági minisztérium. A mezőgazdasági egyesület felvetéseit teljesen pontatlannak nevezték.
– Egyetlen hektár olyan termőföldet sem érint az Al Dahrával megkötött előszerződés, amelyet az egyesület bérel. Ellenkezőleg: az érintett kombinátok által bérelt 16 500 hektárnyi területet kizárólag vajdasági termelőknek ajánlunk fel bérlésre. Az előszerződésbe kizárólag a PKB mezőgazdasági kombinátjába tartozó 7 Juli nevű mezőgazdasági birtok által használt 2982 hektárnyi termőföld tartozik, amelynek bérléséért eddig az államnak egyetlen dinárt sem fizettek – áll a minisztérium közleményében, amelyben többek arról is írnak, hogy az előszerződés a szerb kormány tudtával köttetett meg, ugyanakkor ettől a szerződéstől a korszerű mezőgazdasági technológia bevezetése mellett fejlesztést, magasabb hozamokat és nagyobb kivitelt várnak. A témáról Mlađan Dinkić és Goran Knežević miniszterek csütörtökön tárgyalnak a mezőgazdasági termelők képviselőivel.
