Miroslav Kiš, a kezdeményező bizottság elnöke elmondta, az elmúlt időszakot annak szentelték, hogy adatokat szerezzenek a kisboszniai birtok jelenlegi helyzetéről, milyen tulajdonnal rendelkeznek, valamint milyen módon tudnak a birtok tulajdonosává válni.
– Tanúja vagyunk annak, hogy anélkül, hogy minket, akik mezőgazdasággal foglalkozunk megkérdeznének, mezőgazdasági birtokokat adnak el, vagy adnak bérbe hazai, vagy külföldi vállalkozóknak. Ez ellen küzdünk, illetve folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy nem tesz jót az országunknak, ha állami földeket adnak el. Ennek ellenére a kormány amellett, hogy birtokokat ad el, illetve földterületeket ad bérbe külföldieknek, további nyolc olyan birtokot kínál fel eladásra, amelynél megsemmisítették a magánosítási folyamatot. Az egyik ilyen birtok a kisboszniai is. Nem a külföldi beruházóknak szeretnénk dacolni, hanem úgy gondoljuk, hogy a birtok azoknak a tulajdonába kell, hogy kerüljön, akik mezőgazdasággal foglalkoznak – magyarázta a konzorcium kezdeményező bizottságának előzményeit Miroslav Kiš. Elmondta, a héten tárgyaltak a Privatizációs Ügynökség, valamint a pénzügyminisztérium képviselőivel, illetve a polgármesterrel.
– Mindenekelőtt tudni szerettük volna, hogy tulajdonképpen mit is takar a Mala Bosna Rt., illetve megtudtuk, hogy nem muszáj a vállalatot az adóssággal együtt megvásárolni, hanem megvehetőek csak a birtok ingatlanai. Természetesen az állami szervek is tudják, ha az adóssággal együtt kínálják fel a vállalatot és nem adnak alternatív megoldást, nem tudják értékesíteni azt, főként akkor, amikor tudjuk, hogy az adósság nagyobb, mint amennyit a birtok ér. Az illetékes szervek ezért mindenek előtt különválasztják az ingatlant a vállalattól, felbecsülik a gépparkot, valamint a földterületeket, hogy így kerüljön eladásra. Ez várható nem csak a kisboszniai birtok esetében, hanem a többi birtok esetében is, ahol megsemmisítették a privatizációt – tudtuk meg a kezdeményező bizottság elnökétől. A kisboszniai birtok esetében gondot jelent a vállalathoz tartozó földek azonosítása is, ugyanis csak annyi biztos, hogy a birtok 270 hektár saját földterülettel rendelkezik, a többi megközelítőleg 200 hektár földterület tulajdonjogát tisztázni kell, ugyanis jelen pillanatban társtulajdonként vezetik, ami ismeretlen kategória.
Kiš rámutatott, az elkövetkező időszakban azzal foglalkoznak majd, hogy milyen módon alapítják meg a konzorciumot, vagy pedig részvénytársaságot hoznak létre.
– Az, hogy ezt a konzorciumot, vagy részvénytársaságot hány, 70, vagy 270 mezőgazdásszal fogjuk megalakítani, még nem tudjuk, az elkövetkező hét történéseitől függ. Annyi biztos, hogy azok, akik részesei lesznek ennek a szerveződésnek, attól függetlenül, hogy mekkora saját birtokkal rendelkeznek, ebben a konzorciumban egyenrangúak lesznek. A tárgyalások során úgy tűnt, támogatják a kezdeményezést, de mindenképpen lehetőség van arra, hogy mi is vásárlóként lépjünk fel, tervet dolgozhatunk ki a vállalat működtetésére. Jelenleg a vállalat 17 munkást foglakoztatott és az ő foglalkoztatásukra is gondolnunk kell, illetve új munkahelyek megnyitásán is gondolkodhatunk, vagyis az elkövetkező időszakban egy részletes működési tervet kell kidolgozni – mondta Miroslav Kiš. Rámutatott, az elkövetkező napokat az adminisztrációs tevékenység lefolytatásra fordítják, hogy a tavaszi vetést már készen várják és amikor lehetőség nyílik a birtok megvásárlására, reagálni tudjanak.
A Mala Bosna Rt.-t 2007-ben magánosították. Akkor 160 millió dinárt fizettek érte. Idővel a részvények 70 százalékát Đorđe Đukanović vette meg, aki a vállalat igazgatóbizottságának élére Predrag Mališanovićot nevezte ki, akit a kisboszniai birtok terhére az Agrobanknál felvett kölcsönnel való visszaélés miatt tartóztattak le. A kisboszniai birtok tavaly július óta átszervezés alatt áll, az állam megszakította a magánosítási szerződést is.
