A helyi közösségekről szóló törvénymódosítás szerint, amely november végén lépett hatályba, a helyi közösségek nem rendelkezhetnek saját ingatlannal, illetve nem lehet saját bevételük. Az ingatlanok, mindazok az épületek, amelyek eddig a helyi közösségek tulajdonát képezték, átkerültek a város tulajdonába, így a helyiségek kiadásából származó bérleti díjak ezek után nem a helyi közösségek számlájára kerülnek, hanem automatikusan a városi költségvetésbe. Egyes helyi közösségek működését ezzel megnehezítették, másoké viszont könnyebbé vált.
Az elmúlt években a helyi közösségek működésére kapott összeg sok esetben nem fedezte az összes költségüket, így azokat a helyiségek bérbeadásából származó bérleti díjakból fedezték.
– Ez a rendelkezés megszüntette a helyi közösségek önállóságát. Hiszen az a pénz, amelyet a városi költségvetésből kapunk, csak a helyi közösség működésére elegendő. Ezek után semmilyen önálló beruházásra nem lesz lehetőség. Azok a helyi közösségek, amelyeknek saját üzlethelyiségük volt, mint ahogy a hajdújárásinak, most bérleti díjakból származó bevételek nélkül maradtak. A két üzlethelyiség kiadásából a helyi közösségnek 300 euró bevétele származott. Most ez a pénz a városi költségvetésbe kerül. Ebből az összegből az önkormányzat valamennyit ugyan visszaad, de csak rajtuk múlik, hogy mennyit – mutatott rá Haskó István, a hajdújárási helyi közösség közgyűlésének elnöke. Szerinte ennél sokkal nagyobb gond, hogy a helyi közösség ezek után nem rendelkezhet semmilyen vagyonnal. – Ez rendkívül aggasztó, tudván, hogy a helyi közösség épületét annak idején a hajdújárási polgárok önkéntes adományokból, saját maguk építették fel. Éppen ezért ez a határozat semmiképpen sem előrelépés. A vezető politika azt hangoztatja, hogy decentralizálni akarnak, ehelyett pont az ellenkezőjét teszik – mondta.
– A korábbi években, a palicsi helyi közösség a bérleti díjból, illetve a fűtési és az áramszámlákból fizette a víz, illetve az emésztőgödör ürítésének díját is. De ebből a pénzből fizettük a takarítónőnk bérét is. Ezek után, vagyis november 30-án életbe lépett a rendelet, megszűnt a számlánk, így a bérleti díj automatikusan a városi költségvetésbe kerül, azzal, hogy megnövelték a helyi közösségnek járó juttatást, valamint a takarítónőnk fizetése is a költségvetés terhére került. Vagyis a helyi közösségnek kára nincs, csak annyi, hogy a bevételből származó pénzzel nem rendelkezünk szabadon, hanem céleszközöket kapunk vissza – mondta el Bognár Tibor, a palicsi helyi közösség titkárától. Mint hozzátette, ebben az évben megkapták a szükséges eszközöket, így a helyi közösség nem veszteséges, de szerinte kérdéses, jövőre hogyan fog működni ez a rendszer.
A kisbajmokiak is helytelenítik az új rendelkezést, hiszen ők az elmúlt években arra törekedtek, hogy minél több tartalommal töltsék meg a helyi közösség épületét, és ily módon minden korosztály számára érdekessé tegyék a helyi közösséget.
– Ez a rendelkezés semmiképpen sem a polgárok érdekeit szolgálja. Teljesen értelmetlenné vált a helyi közösségek működése. A korábbi években a bérleti díjat általában arra fordítottuk, hogy a helybelieknek tartalmas programokat szervezzünk. Helyi közösségünknek jelentős számú támogatója volt, akik alkalmanként segítettek bennünket, most pedig ettől is elestünk. Természetesen az önkormányzat toleráns velünk, és lehetőségeihez mérten segít, mégis megnehezíti a munkánkat – mondja Darko Antelj, a kisbajmoki helyi közösség közgyűlésének elnöke.
Az önkormányzatban viszont azt állítják, hogy a rendelkezésre álló pénz elosztása most igazságosabb, hiszen olyan helyi közösségek is további eszközökhöz jutnak, amelyeknek eddig nem volt lehetőségük saját bevételt szerezniük, ugyanakkor pedig lehetetlenné teszi a helyiségek bérbeadásával való visszaélést.
– Sajnos jelentős gondok merültek fel az elmúlt években a helyi közösségek működésében. Egyes helyi közösségek hatalmas adósságokat halmoztak fel. Például Tavankútnak 4-5, Újzsedniknek pedig 7-8 millió dináros adóssága lett a kedvezőtlen feltételekkel megkötött szerződések miatt. Így a költségvetésből a beruházásokra szánt pénzt ezek fedezésére kellett fordítanunk. Ennek a helyzetnek a megoldását szolgálja, valamint a visszaéléseket szorítja vissza a köztársasági hatalom által meghozott rendelkezés, miszerint a helyi közösségek nem rendelkezhetnek saját ingatlannal, és nem valósíthatnak meg saját bevételeket. Szabadka területén a 37 helyi közösségnek összesen 7 millió dinár bevétele volt, ebből csak az Újváros helyi közösségnek másfél millió dinárnyi. Ebből is látszik, hogy bizonyos helyi közösségek jelentős bevételre tesznek szert, a legtöbbjüknek azonban egyáltalán nincs bevétele, ilyen például Mišićevo. A köztársasági hatalom által megfogalmazott rendelkezés szerint az ilyenfajta pénzelosztás, egyes helyi közösségekkel szemben igazságtalan lehet, viszont más helyi közösségekkel szemben kedvező. Nézőpont kérdése. Az ingatlanokat, az épületeket ezután is a helyi közösség használja, csupán nem juthatnak általa saját bevételhez – emelte ki Predrag Bobić, a Közigazgatási Hivatal vezetőjének helyi közösségekkel megbízott tanácsadója. Hozzátette: – Az év végén minden helyi közösségnek el kellett készítenie az éves tervét, amelyben fel voltak tüntetve a költségek is, így az idei költségeket is ennek fejében terveztük. A elosztásnál figyelembe vettük azokat a problémát is, amelyekkel a helyi közösségek küzdenek, vagyis mindenképpen a külvárosi települések élveztek elsőbbséget, hiszen a városi helyi közösségekben nincs annyi gond, mint a falvakban, sokkal rendezettebbek, szervezettebbek. Tehát igyekszünk minél igazságosabban elosztani a rendelkezésre álló pénzt – mondta.
