A május 11-i jégverés terepszemlék és felmérések szerint mintegy egymillió eurós kárt okozott a szabadkai határban. A városi költségvetésből csupán 4 millió dinárt tudnak elkülöníteni a károk enyhítésére. Magasabb szintű támogatásra lenne szükség. A jégverés a szakemberek szerint elkerülhető lett volna, a bajsai radarállomás beszerezte a szükséges rakétákat, és kiszállította őket minden kilövőállomásra.
– A jégvédelmi idény kezdetén Szabadka területén 18 jégvédelmi állomás működött, a mérgesi és a tavankúti állomáson nem volt emberünk. Időközben a tavankúti helyi közösség talált olyan személyt, aki elvállalta a jégvédelmi rakéták kilövését, így ma már 19 állomásunk üzemel. Június elsejétől pedig már Mérgesen is működésbe hozhatjuk az ottani állomást. Csantavéren az állomás üzemképes, kiszállítottuk a szükséges rakétákat is. Május 11-én, amikor a jégverés volt, délelőtt 10 órakor minden állomás lövészét értesítettük a rakéták aktivizálásáról, de hiába próbáltunk kapcsolatba lépni a csantavéri lövésszel, nem tudtuk elérni. Délután 5 órakor megismételtük a parancsot, akkor sem tudtuk utolérni. Vagyis nem lőtt ki egy rakétát sem. Ez emberi mulasztás. Žedniken és Kelebián a jégvédelemmel eddig nem volt gondunk – magyarázta az akkori helyzetet Dragan Jovanović, a bajsai radarállomnás vezetője. Rámutatott, ők minden évben értékelik a lövészek munkáját, amiről a jelentést az idény végén eljuttatják az önkormányzat mezőgazdasági titkárságához.
– Azt kell mondanom, hogy az állomásunkhoz tartozó községek közül a szabadkai lövészek kapják a leggyengébb értékelést. Tudni kell, hogy a lövészek személyéről a helyi közösség küld hozzánk javaslatokat. Mi kiképezzük őket, de az alkalmazásuk a helyi közösségeken, illetve az önkormányzaton áll. Éppen ezért, ha azok nem végzik a munkájukat, már korában is felbonthatták volna a szerződést velük, és javasolhattak volna mást erre munkára – részletezte a radarállomás vezetője.
Elmondta továbbá, hogy Szabadkának kellő mennyiségű rakétája van, mivel az önkormányzat időben gondolt a jégvédelemre, és még az idény elején 70 széles hatókörű jégvédelmi rakétát vásárolt meg.
– Bár az állam nagyon kevés rakétát biztosított, Szabadkának nincs miért aggódnia, hiszen az önkormányzat saját eszközökből vásárolta meg azokat. Vagyis minden állomáson már januárban volt három rakéta. Május 11-én 29-et aktivizáltunk, vagyis maradt még belőlük felhasználatlan, és az állami közbeszerzés hamarosan lezárul, pótolni fogjuk a szükséges rakétákat – tudtuk meg Dragan Jovanovićtól.
Osztrogonác Simontól, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, megközelítőleg 1 millió euró, vagyis 100 millió dináros kár keletkezett az említett jégveréskor a szabadkai határban. Az önkormányzat az árutartalékokból 4 millió dinárt tud csak felszabadítani a károk enyhítésére. Kiemelte, tartományi támogatásra nem számíthatnak, munkatársa Belgrádban a mezőgazdasági minisztériumban tárgyalt tegnap, arról, hogy számíthat-e Szabadka állami támogatásra.
– Hivatalos levélben kértem a bajsai radarállomás vezetőjét, hogy vizsgálja felül a Szabadka területén működő jégvédelmi államosokon dolgozó emberek képzettségét és teljesítményét. Ma jártam Csantavéren és Žedniken, és a helyi közösség vezetőit arra kértem, hogy vizsgálják felül azoknak az embereknek az alkalmasságát, akik a jégvédelmet magukra vállalták. Ugyanis az emberi mulasztás ilyen károknál, enyhe kifejezés. Évek óta fennáll a probléma, és minden évben ugyanazokkal az emberekkel írják alá a szerződést – magyarázat Osztrogonác Simon, a városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja. Hozzátette: – Nagy a valószínűsége annak, hogy ezekkel az emberekkel felbontják a szerződést, és új személyekre bízzák a jégvédelmet. Sajnos azt kell mondanom, hogy Csantavéren azt sem tudták a helyi közösségben, hogy van kilövőállomásuk, és azt is állíthatom, hogy azon az állomáson öt éve senki nem járt. De ugyanez a helyzet Békován meg Žedniken is. Kérdeztem Jovanović urat, hogy jogilag felelősségre lehet-e vonni azokat, akik nem tettek eleget kötelezettségüknek, sajnos úgy tűnik, hogy a szerződésfelbontás az egyetlen következmény. Valakinek, a károsultaknak kellene magánpert indítaniuk ellenük. Ha valakinek a vetése biztosítva lett volna, akkor a biztosítótársaság már pert indított volna a felelősök ellen. Sajnos, az önkormányzat azonban nem jogosult erre – mutatott rá.
