Az üzlethelyiségek pontos száma vita alapot adott a legutóbbi képviselő-testületi ülésen, amikor az azok bérbeadásáról szóló rendelkezés módosítását vitatták meg a képviselők. A módosítás szerint ugyanis megváltozik a bérleti díj megszabásának módja. A rendelet módosításának megszavazása után az illetékes szakszolgálat új árjegyzéket készít, amely várhatóan már a jövő héten elkészül.
– Ezek után az árverés a négyzetméterenkénti ár alapján történik majd. A korábbi rendelkezés szerint a bérleti jog értékére licitáltak az érdekeltek, ami után a bérlő a meghatározott árjegyzék szerint fizette az üzlethelyiség bérleti díját. Most pedig az árverés után meghatározott négyzetméterenkénti árat kell majd a bérlőnek fizetnie az elkövetkező öt évben, ugyanis öt évre adjuk bérbe az üzlethelyiségeket. Természetesen az alapár változik övezetek és tevékenységek szerint, vagyis a kezdő bérleti ár más lesz egy banki tevékenységeket végző cég esetében és egy kisiparos esetében, illetve különbözik majd az extrazónában, vagy az azon kívül levő területen – tudtuk meg Lacković Fodor Annától, az önkormányzat építési és vagyonügyi titkárságának titkárától.
Szabadka 649 üzlethelyiséggel és 219 lakással rendelkezik. Mint arra a titkár asszony rámutatott, még a múlt év végén összeírták az ingatlanokat. Az üzlethelyiségek mintegy felénél a köztársasági ingatlanigazgatóság visszajelzését várják, hogy beírhatják-e azt a városi tulajdon jegyzékébe.
– Az összeírt városi ingatlanok jegyzékét eljuttattuk az Állami Számvevőszékhez. Az új előírások szerint ugyanis minden évben jelentést kell küldenünk majd a város tulajdonában levő ingatlanokról – mutatott rá Lacković Fodor Anna. Hozzáfűzte: – A korábbi években nem ilyen módon kellett a nyilvántartást vezetni, ez volt az első alkalom, amikor kiszálltunk a helyszínre és az ingatlanok állapotát is megállapítottuk. Jelen pillanatban 649 üzlethelyiség és 219 lakás szerepel a jegyzékünkben, azzal, hogy mivel például a múlt év végétől a köztulajdonról szóló törvény szerint a helyi közösségek, továbbá az önkormányzati alapítású közvállalatok is csupán használati joggal rendelkezhetnek, tulajdonjoggal az ingatlanok felett viszont nem, ezeknek az ingatlanoknak a bejegyzése még nem történt meg teljes mértékben, vagyis ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonviszonya még nem lett tisztázva – magyarázta.
Megtudtuk, az év végi ingatlan-összeírás alapját is a köztulajdonról szóló törvény adta. Egyes ingatlanokat már bevezettek a városi tulajdon jegyzékébe, míg más ingatlanok felett csupán rendelkezik a város.
– Meg kell várnunk a vagyon-visszaszármaztatási folyamatok befejezését. Ugyanis azokat az ingatlanokat, amelyekre örökösök, leszármazottak igényt tartanak, vagyis amelyek visszaigénylésére már a korábbi években átadták kérvényüket, azt nem tudjuk a városi tulajdonba bevezetni, hiszen amennyiben az illetékes jogosnak találja az igénylést, akkor az visszakerül az örökösökhöz. Sajnos nekünk nincsenek információink arról, hogy mely ingatlanok szerepelnek a restitúciós folyamatokban. Eddig 341 ingatlanra küldtük el a köztársasági ingatlanigazgatósághoz a kérvényünket, és várjuk tőlük a bizonylatot arról, hogy bejegyeztethetjük-e azokat városi ingatlanként. Hatvanegy ingatlan esetében már kaptunk visszajelzést arról, hogy a restitúció tárgyát képezik. Ezek felett az ingatlanok felett addig, amíg nem zárul le a vagyon-visszaszármaztatási folyamat, az önkormányzat rendelkezik, amint lezárul és a Vagyon-visszaszármaztatási Igazgatóság elküldi az önkormányzathoz a végzést, az visszakerül az örökösök tulajdonába. Elsősorban üzlethelyiségek és lakások ezek, de egyes esetekben építési területről van szó – tudtuk meg a titkár asszonytól. Hozzátette, már 15 ingatlan esetében megkapták a jogerős végzést és vissza is adták azt az örökösöknek és jogos tulajdonosainak, így többek között a Strossmayer, a Petőfi Sándor, valamint a Matija Gubec utcában levő ingatlanok is visszakerültek a korábbi tulajdonosokhoz, így a zsidó hitközség, a katolikus egyház is kapott már vissza ingatlant.
Megtudtuk ugyanakkor, hogy a terepszemle után kiderült, hogy a lakások, valamint az üzlethelyiségek közül is több nagyon rossz állapotban van. Ahhoz, hogy a város fel tudja újítani az ingatlanokat, hogy azokat lakhatóvá tegye, a vagyon-visszaszármaztatási folyamatok lezárását várják.
