(Fotó: Molnár Edvárd)
Eljutottunk oda, hogy ma már a magyarországi vállalkozók számára sokkal fontosabb a szerbiai vállalkozókkal való kapcsolatteremtés, mint fordítva, amennyiben azok a keleti piacot célozták meg, mégpedig Oroszországot, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, tavaly óta Törökországot, vagy nem rég óta Ukrajnát – emelte ki Slobodan Vojinović, a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara elnöke, a 7. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár keretében szervezett szakmai tanácskozáson, ahol a Magyarországgal való együttműködés lehetőségeiről volt szó a Városházán.
– Sajnos eddig a gyakorlatban az üzletelés nagyon alacsony szinten működött, hiszen a magyarországi vállalatok félnek ezektől az együttműködésektől. Hogy bátorságot öntsünk a magyarországi vállalkozókba, nagy segítségünkre volt Magyarország szerbiai nagykövetsége, valamint az, hogy kiváló együttműködést ápolunk a Csongád-megyei Kereskedelmi és Iparkamarával – mutatott rá Slobodan Vojinović. Hozzáfűzte: – Azokat a kedvezmények nyújtotta lehetőségeket, amelyekkel jelen pillanatban Szerbia rendelkezik, nem csak a magyarországi vállalatok ismerhetik fel, hanem bármelyik másik európai ország – emelte ki.
Hozzátette, sokszor a magyarországi vállalkozók nem tudnak Szerbia kiemelt gazdasági pozíciójáról, éppen ezért egy elektronikus dokumentumot készítettek el a Csongrád megyei kamarával, amit eljuttattak minden magyarországi vállalkozóhoz.
– Szerbiának, Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal, illetve Törökországgal, valamint még néhány országgal olyan szereződése van, amely alapján csupán egy százalékos vámot számolnak fel a kiszállított árura, míg Magyarország, vagy valamelyik másik EU-s ország esetében az export árura ezek az országok 25, vagy akár 40 százalékot is felszámolnak – emelte ki Bagi János, a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara bizottsági titkára. Hozzátette: – Éppen ezért a helyi vállalatok és a magyarországi vállalatok számára is az lenne a megoldás, ha együttműködve tudnák ezeket az üzleteket lebonyolítani. Oroszországnak nagyon sokféle, és jelentős mennyiségű árura van szüksége, amit Szerbia nem tud egyedül biztosítani, ugyanakkor például Magyarországgal együttműködve az elvárásokat könnyebben tudná teljesíteni, azzal, hogy a partnervállalatnak is megérné az együttműködés, hiszen jelentősen alacsonyabb a vám. Elsősorban a mezőgazdaság területén bontakozhat ki együttműködési kapcsolat, de a tapasztalatok az mutatják, hogy más iparágakban is vannak lehetőségek – mondta.
A szakmai napot Kern Sólya Mária, a városi képviselő-testület elnök asszonya nyitotta meg. Alkalmi beszédében arra mutatott rá, hogy a Magyarországgal ápolt kapcsolat nélkülözhetetlen Szabadka gazdasági fejlődésében.
Karagics Dusko, Magyarország Belgrádi nagykövetségének külgazdasági szakdiplomatája a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara munkájának jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, nélkülözhetetlen szerepük van abban, hogy a magyarországi vállalkozók feltalálják magukat Szerbiában és fordítva. A Magyar–szerb Gazdasági Vegyes Bizottság ülésének eredményeképpen jelentős előrelépések történtek a mezőgazdaság, a járműipar és a turizmus területén. Ezt szolgálja a Királyhalom–Ásotthalom határátkelő megnyitása, illetve tárgyalások folynak a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása kapcsán is.
A gazdasági vásár szakmai kísérőprogramjai keretében ma a göngyölegről és a göngyöleg-hulladékról tartanak előadást, valamint az élelmiszer kerül előtérbe, elsősorban annak forgalmazása.
