2024. november 28., csütörtök

Ivartalanítás után visszavihetik a kutyákat az utcára

Josip Kovač Striko: A felelőtlen polgárokat szigorúbban kellene megbüntetni – Az önkormányzat tavaly kétmillió dinárt fizetett ki a kutyaharapást elszenvedett polgárok kártérítésére

Szabadkán már huzamosabb ideje nem működik kutyamenhely, a városi kutyamenhelyet ugyanis még az év elején, a magán kutyamenhelyet pedig két-három hónappal ezelőtt zárta be az állategészségügyi felügyelőség. A kutyamenhelyek bezárásával pedig lehetetlenné vált a kóborállatok begyűjtése is, így egyre nagyobb gondot okoz a kóbor kutyák jelenléte az utcákon. Mindkét kutyamenhelynél számos hiányosságot kell elhárítani ahhoz, hogy az érvényben levő törvényeknek eleget tegyenek, és az illetékes felügyelőség engedélyezze a működésüket. Tervek szerint a városi kutyamenhely a hónap végéig újra megnyílik.

– A városi kutyamenhely esetében számos hiányosságot vélt felfedezni a felügyelőség, mindenekelőtt higiéniai barikádokat kell felállítanunk az úgynevezett piszkos és tiszta tér között. Hangszigeteléssel kell ellátnunk azt a teret, ahol a kutyák találhatók, vagyis a kerítést szilárd anyagból kell felépítenünk. A begyűjtött kutyák és macskák fürdetésére szolgáló helyiségen is változtatnunk kell. Ugyanakkor meghatározott tároló hellyel kell rendelkeznünk, ahol az állattetemeket el tudjuk helyezni, Szabadkán ugyanis nincs állattemető, így a lefagyasztott tetemeket Zomborban kezelik tovább. A legfontosabb hiányosságok kiküszöbölését már megkezdtük, ám jelentős mennyiségű pénzre van szükség, hiszen a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat számára a kóborállatok befogása és elhelyezése nem nyereséges szolgáltatás, folyamatos kiadásokat igényel – emelte ki Josip Kovač Striko, a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat igazgatója.
Mint megtudtuk, évente 15 millió dinárt kell elkülönítenie a közvállalatnak arra, hogy a kutyamenhelyet fenntartsa, illetve igény és lehetőség szerint bővítse.
Az állategészségügyi felügyelőség követelésének eleget téve a közvállalat állandó munkaviszonyba helyezett egy állatorvost is. Bár korábban is szükség volt állatorvosra, szerződéses viszonyban foglalkoztatták őt. Az előírások szerint viszont állandó alkalmazottra van szükség.

– Az állandó munkaviszonyba helyezett állatorvos feladata lesz az is, hogy vezesse a kutyamenhelyet, és minden a megfelelő rendben működjön ott. Ő már terepszemlét tartott, megvizsgálta a kutyákat, és javaslatot tett, mit kell ez elkövetkező időszakban tennünk, hogy megkapjuk a munkaengedélyt. Folyamatban van a közbeszerzés, az állatorvosi rendelő felszerelésére – mutatott rá az igazgató. – Sajnos a befogadóképességünk elég szűkös, ezért az illetékes szerveknek arra kellene a hangsúlyt fektetniük, hogy rábírják a polgárokat, ne hagyják állataikat a sorsukra az utcán. Ugyanakkor kényszerítsék rá a kutyatulajdonosokat, hogy helyezzenek chipet a kedvenceikbe, hogy ily módon tudjuk, kit terhel a felelősség. Hiszen bővíthetjük mi a végtelenségig a kutyamenhely kapacitásait, amivel növelhetjük a kóborállatokra fordított pénzt is, ugyanakkor folyamatosan népszerűsíthetjük ezeknek az állatoknak az örökbefogadását is, de hosszútávon ez így nem fenntartható megoldás – mondta.

Josip Kovač Striko ugyanakkor kiemelte, hogy a kapacitáshiány miatt a befogott kutyákat és macskákat nem fogják sokáig a menhelyen őrizni. Miután ivartalanítják őket, visszaengedik őket az utcára.
– Számos problémával kell szembenéznünk, vagyis amellett, hogy bizonyos előírásoknak eleget kell tennünk, gond az is, hogy a kóborállatokba elhelyezett chipeket kinek a nevére jegyezzük be. A közvállalat nevére vagy a város nevére? Jelenleg a közvállalat alkalmazottainak nevére jegyezték be a kóbor kutyákat, ami egyáltalán nem jó megoldás, hiszen a munkásoknak valójában semmi közük ezekhez az állatokhoz – mutatott rá az igazgató.
Megtudtuk, folynak a tárgyalások ennek a problémának a megoldása érdekében. A jövőben valószínűleg a város nevére jegyzik majd be a befogott állatokat. Hozzátette:
– Törekedni fogunk arra, hogy eleget tegyünk minden törvényes előírásnak, de nem tudjuk megoldani a kóborállatok problémáját attól a döntéstől függetlenül, hogy kinek a nevére jegyezzük be az állatokat. A kapacitás hiánya miatt a befogott állatokat ivartalanítás és beoltás után a jövőben is visszavisszük oda, ahol találtuk őket – mondta.

Hozzátette, ezt nem teszik meg addig, amíg lesz hol elhelyezni az állatokat.
Rámutatott, néhány évvel ezelőtt a közvállalat a kutyamenhely bővítését kezdte el. A szennyvíztisztító közelében egy teljesen új menhely kiépítésének látott neki. Ám ez a terv a mai napig nem valósult meg, a pénzelést ugyanis a Tartományi Nagyberuházási Alapból végezték, de a kifizetés időközben elakadt.
– Eddig felépült egy nagy épület, illetve 5 boxot alakítottunk ki a kutyáknak. Az illetékes felügyelőt meg fogjuk kérni, nézze meg azt az objektumot is, hogy az érvényben levő előírásoknak megfelelően folytathassuk a munkálatokat – tudtuk meg Josip Kovač Strikotól.

Amióta bezárták a városi kutyamenhelyet, vagyis az év eleje óta egyre gyakoribbak a bejelentések, megközelítőleg 200 alkalommal hívták fel a polgárok a kommunális felügyelőséget a kóbor kutyák támadása miatt. Csak ezen a hétvégén mintegy 20 alkalommal riasztották a kommunális rendőrséget. Ám addig, amíg a városi kutyamenhely nem kezdi meg a munkáját, nincs, aki befogja a kóborállatokat.

Nem ritka, hogy a kóbor kutyák súlyos sérüléseket okoznak a polgároknak. Ebben az esetben a sérüléseket elszenvedett polgárok kártérítésért fordulnak az önkormányzathoz. Csak tavaly kétmillió dinárt különített el az önkormányzat a városi költségvetésből a károsultak kártérítésére.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás