Egy vita odáig fajult, hogy a képviselő-testület elnök asszonyát vízzel öntötték le, az Állami Számvevőszék a 2011-es költségvetés kapcsán hiányosságokat fogalmazott meg, illetve a legutóbbi ülésen kialakult vita miatt megtörténhet, hogy idén nem osztják ki a Díszpolgár címet. Mindezek az események az elmúlt egy évben történtek, amióta felállt az új városvezetés. Ugyanakkor számos olyan határozat született, amelyek jelentős mértékben meghatározzák a város életét. Ilyen például a nemzeti tanácsok támogatásának kérdése, vagyis hogy a jövőben a város is támogatja ezeket az intézményeket. A város intézményeinek határozatait összehangolták a kultúráról, valamint a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Lépések történtek afelé, hogy Szabadka megőrizze jellegét, így a városközpont területrendezési tervének leállítása sem volt vitamentes, állítja Kern Sólya Mária, a városi képviselő-testület elnök asszonya, akit megkértünk, értékelje az elmúlt egy évet.
A képviselő-testületi ülések sokszor rendkívül indulatosak, hogyan tudja ezeket a helyzeteket kezelni?
– Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy én vagyok-e az, aki a konfliktusokat teremti, vagy maga a helyzet váltja ki őket. 2003-tól vagyok városi képviselő. Korábban a városházán, szakszolgálatban dolgoztam, voltam végrehajtó bizottsági tag is, vagyis volt betekintésem a képviselő-testület munkájába, hiszen többféle formában is részt vettem benne. Úgy érzem, korábban nem volt annyira összetett a helyzet, mint most. Nem volt ennyire széles koalíció, mint ma, amikor 11 párt alkotja. Szinte egy olyan képviselő-testületi ülés sem volt, amikor a képviselői csoportokon belül ne történt volna valamilyen változás. Mivel még mindig nem alakult ki egyfajta állandóság a frakciókon belül sem, nagyon nehéz ilyen körülmények között a testületet vezetni. Hiszen a sok párt sokféle programjának kell az egyeztetések során eleget tenni, ami szinte lehetetlen, mert olyan döntéseket kell meghozni, amelyek egyik, másik közösségnek nem felelnek meg, így a koalíción belül sem születik egységes álláspont.
Ha már említette, hogy koalíción belül sokszor nincs egységes álláspont, a képviselő-testület elnökeként mit kell szem előtt tartania a kialakult viták vezetésénél?
– Mindenekelőtt a képviselő-testület méltóságát kell megőriznem, vagyis ha a vita távolodik a napirendtől, ha sértő, reagálni kell. Sokszor a szememre vetették már, hogy kivételezek egyik-másik képviselővel. De a legutóbbi ülésen például a Díszpolgári cím odaítélése körül kialakult vita kapcsán nem az ellenzék képviselőjét figyelmeztettem. Igyekszem pártatlan, objektív maradni a kialakult vitában, az a fontos ugyanis, hogy a napirenden szereplő témáról folyjon a vita, ne térjünk el attól.
Érte már kritika az ülések során, miszerint nem végzi megfelelően a munkáját. Ezek a kritikák csak az ülésen hangzanak el, vagy esetleg kezdeményezték-e egyes képviselők az Ön leváltását?
– Ilyen jellegű előterjesztést én a mai napig nem kaptam. A képviselő-testület elnökét titkos szavazással választják meg, 23 képviselőnek kell támogatnia a képviselő-testület elnökjelöltjét ahhoz, hogy megválasszák. Ugyanez a folyamat szükséges a leváltáshoz is. Az, hogy hogyan vezetem az üléseket, nézőpont kérdése. Nem engedem meg, hogy valaki a szószéket vagy az ügyrendi szabályzatot a saját politikai nézetei népszerűsítésére használja. Az ilyen képviselők szerint bizonyára rosszul vezetem az üléseket. De a polgárok visszajelzéseiből legtöbbször bátorítást kapok. Ugyanakkor támogatnak azok is, akik bizalmat szavaztak, és erre a funkcióra jelöltek.
A legutóbbi ülés rendkívül meghatározó volt, hiszen két fontos témában sem született döntés, így nem vitatták meg az egyházaknak használatra adott állami földekről szóló rendeletet, illetve nem fogadták el a Díszpolgári címre történő jelöléseket sem. Milyen következményei lesznek ennek?
– Sajnos először történik meg sok év után, hogy nem született határozat a Díszpolgári cím kapcsán. Az ügyrendi szabályzat szerint ugyanis a jelenlevő képviselők többségének igennel kell szavaznia, hogy megszülessen a döntés, így a jelenlevő 59 képviselő közül a 29 igen szavazat nem volt elég, legalább 30-ra lett volna szükség. A cím odaítélése ugyanakkor a címek és elismerések odaítélésével foglalkozó bizottságon, illetve azon is múlik, hogy augusztus folyamán ülésezni tud-e majd a képviselő-testület. Ebben az esetben ez és az állami földek kérdése is a képviselő-testület napirendjén szerepel majd. Rendkívüli ülés összehívására, mint ahogy a szabadkai termelők kérték, a képviselők többségének támogatása nélkül nincs jogi lehetőség, hiszen az egyházaknak használatra odaítélt földterületekről szóló rendelet kérdésének rendezése már huzamosabb ideje folyamatban van. Tudomásom szerint a napokban érkezett átirat a mezőgazdasági minisztériumból, amely szerint az összes állami földterületnek az éves program részének kell lennie. Még várjuk a miniszter válaszát.
Változások történtek a koalíción belül, megszűnt egy képviselői csoport. Hogyan hat ki ez a politikai helyzet az önkormányzat munkájára?
– A munka ennek ellenére folyik, a szakszolgálatok már előkészítettek számos határozatot, végzést. A döntések meghozatala azonban függ attól, hogy mikor ül össze a Városi Tanács. Vagyis a kialakult bizonytalan politikai helyzet hátráltatja a döntések meghozatalát. Erre nagyon jó példa a közvállalatokról szóló törvénnyel való összehangolás, hiszen bizottságokat kell kinevezni, amelyek végrehajtanák a közvállalatokra váró változásokat, kiírnák és lebonyolítanák a pályázatokat. Az egyeztetésekkel most megrekedtünk.
