Egy biomasszával (mezőgazdasági száraz hulladékkal) működő erőmű évente 45 000 megawattóra hőenergiát termelne, ez a mennyiség a szabadkai Távfűtőművek Közvállalat által felhasznált hőenergia-mennyiség 45 százalékát tenné ki. Ezenkívül további 35 000 megawattóra elektromos áramot is termelne, ezáltal pedig bevételhez juthatna a közvállalat – derült ki abból a megvalósíthatósági tanulmányból, amelyet a napokban mutattak be a városháza dísztermében. A tanulmány a biomasszával működtetett távfűtés lehetőségeit elemzi.
A megvalósíthatósági tanulmányt a német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium támogatta a KfW Fejlesztési Bankon keresztül. A szabadkai megvalósíthatósági tanulmány a Biomassza piacának fejlesztése Szerbia területén elnevezésű, 110 millió euró értékű projektum kísérleti tervezete. A jövőben a Németország és Szerbia közötti együttműködésnek köszönhetően, 15 szerbiai városban, illetve községben készítenek majd ehhez hasonló megvalósíthatósági tanulmányt, hogy megállapítsák, fenntartható lenne-e máshol is egy-egy ilyen erőmű megépítése. Ezeknek a tanulmányoknak a célja nemcsak a biomassza felhasználásának népszerűsítése, hanem a távfűtőművek energiahatékony működtetése is. Mint azt Jens Hagentól, a KfW Fejlesztési Bank projektmenedzserétől megtudtuk, a szabadkai elemzések arra mutattak rá, hogy nemcsak megvalósítható és indokolt egy biomasszával működő erőmű megépítése, hanem a szabadkai Távfűtőművek Közvállalat bevételhez is juthatna általa, amennyiben felhasználja, vagy eladja a megtermelt elektromos áramot.
A tanulmányok szerint a szántóföldi növénykultúrák aratása után visszamaradt biomassza, vagyis a mezőgazdasági növényi hulladék bomlása közben több káros gáz kerül a levegőbe, mint égetése során, viszont mindkét esetben ugyanannyi energia termelődik. Az égetés során felszabadult energiát szeretnék felhasználni. Az erőmű működéséhez 35 000 tonna biomasszára lenne szükség évente, a szabadkai határban pedig 105 000 tonna növényi hulladékot termelnek évente. Ennek az erőműnek a kiépítése 27 millió euróba kerül, a beruházás pedig 12 éven belül megtérülne, azzal, hogy a szabadkai Távfűtőművek 1,9 millió eurós kiadást takarítana meg, hiszen a felhasznált földgáz jelentős részét biomasszára cserélné, illetve a fosszilis tüzelőanyagot ezzel helyettesítené. Az elemzések arra is rámutattak, hogy nemcsak a Távfűtőművek számára jelentene megtakarítást ez az alternatív energiaforrás, hanem a mezőgazdasági termelők is pluszbevételhez jutnának.
– A tanulmány arra utal, hogy a szabadkai Távfűtőművek a közeljövőben egy olyan erőmű felállítását kezdheti meg, amely biomasszára működik, és a hőenergián kívül elektromos áramot is termel majd – emelte ki Modest Dulić polgármester. Hozzátette: – A biomassza úgy tűnik, fenntartható modellje a távfűtésnek, energiahatékonyabb lehet a közvállalat ily módon, hiszen a téli időszakban a biomassza helyettesítené a tüzelőanyag 40 százalékát. Ilyen megtakarítás által, illetve az erőműben termelt elektromos áram felhasználásával, a beruházás 10-12 év alatt térülne meg. Az sem elhanyagolható, hogy Szabadka részben energiafüggetlenné válna, ma, amikor egyre drágább az energia. Fontos szegmense az egész beruházásnak a környezetvédelem, és az új munkahelyek megnyitása sem elhanyagolható tényező, hiszen ezáltal nőne a foglalkoztatás is – mutatott rá a polgármester.
A szabadkai Távfűtőművek Közvállalat egyike a legfejlettebbeknek az ország területén, ezért is választották éppen ezt a vállalatot a kísérleti projektum megvalósítására. A megvalósíthatósági tanulmány szerint egy olyan erőmű megépítése lenne célszerű, amely 10 megawatt hőenergiát és 4 megawatt elektromos energiát termelne a téli időszakban, 5 megawatt elektromos energiát pedig a nyári időszakban. Az elektromos energia használata jelentős mértékben segítene a Távfűtőművek gazdálkodásában.
– Az erőmű megépítése lehetővé teszi majd, hogy ne csak a téli időszakban, hanem egész évben termelhessünk. Ez a távfűtést egy magasabb fejlettségi szintre helyezi majd – mondta Pero Rikić, a szabadkai Távfűtőművek Közvállalat igazgatója. Hozzátette: – Előttünk áll egy teljesen új ágazat kifejlesztése, mégpedig a természetes energiaforrások előkészítése. Már felvettük a kapcsolatot a mezőgazdasági termelőkkel. Természetesen új szervezési egységekre lesz szükség, hiszen szükség lesz olyan emberekre, akik az erőmű működését felügyelik majd, illetve akiknek a feladata a biomassza beszerzése lesz. Felmérések szerint ez az erőmű leghamarabb 2017-ben léphetne működésbe – tudtuk meg az igazgatótól.
A fenntarthatósági tanulmány bemutatóján az energetikai minisztérium és tartományi titkárság képviselője is jelen volt. Mint kiderült, országos és tartományi szinten is prioritásnak számít az alternatív energiaforrások használata.
– A tartományi energiaügyi titkárság támogatja az ilyen és ehhez hasonló programok megvalósítását. A Szerbiai Biomasszáért Szövetség adatai szerint Vajdaság az egyik legnagyobb természetes biomasszaforrás egész Európa területén, hiszen területének 75 százalékán mezőgazdasági termelés folyik. Éppen ezért dolgozni fogunk azon, hogy a tartomány több településén is megvalósulhasson az ilyen erőművek kiépítése. A tartományi költségvetésből annyi pénzt különítettünk el, ami elegendő lesz arra, hogy a tartomány területén 8-10 község, illetve város területén elkészíthessük a megvalósíthatósági tanulmányt, azzal, hogy 4-5 községben az ötletterv elkészítésére is lehetőség nyílik. Reményeink szerint a szabadkai Távfűtőművek példát mutat majd a többi község számára – magyarázta Vitomir Vučković tartományi energetikai titkárhelyettes.
