Kiderült, erre az akciótervre nagy szüksége van a városnak, így az idén a megvalósításra háromszor több pénzt különítettek a városi költségvetésből. Az akcióterv, amelyet február elején fogadott el a városi képviselő-testület, egyik fontos része a helyzetfelmérés. A dokumentum szerint 2010-ben 40 587 szabadkainak volt munkahelye. A legtöbben, mégpedig 8825 személy a feldolgozóiparban dolgozott, ugyanakkor 5822-en a kereskedelemben, 3536-an az egészségügyben, illetve a szociális védelemben, 2868-an pedig az oktatásban. A foglalkoztatottak jelentős hányada, 8798 személy magánvállalkozó, illetve magánvállalkozásban alkalmazott.
Szabadkán a feldogozóipart tekintik a város legerősebb iparágának, azzal, hogy jelentős szerepet tölt be a város gazdasági életében az elektromos és gépészeti iparág, az élelmiszeripar, a textilipar, valamint a kézművesség és a nyomdászat is.
A foglalkoztatottak számára, valamint a munkanélküliség növekedéséért elsősorban a gyárak magánosítása felelős. Csupán néhány vállalatot sikerült úgy magánosítani, hogy annak eladása után azok folytatták a gyártást, vagyis a munkát. Ilyenek a szabadkai Tejgyár, a Trgopromet, a Pionir, a Birografika, illetve a Március 8., ahol ma is folyik a munka.
Míg a Fidelinka, a Dinamotrans, a Slavica, a Subotičanka, a Palicsi borpince, az Agrokominat, a Partizán kerékpárgyár, a Ravnica Földművelési Szövetkezet magánosítási folyamatát nem lehet sikeresnek nevezni. Tavaly került csődeljárásba a Fidelinka pékség, a Wow Winery, a Yucom International, a Voyager, a Solid, a Bratsvo és a Ljutovo. Így a Bratstvo a 258 munkásból 20 munkást felesleg címén bocsátott el. A Sever a 754 munkásból 283-at, a Mala Bosna 28 alkalmazottból 12-t. A Közegészségügyi Intézet pedig júniusban a 147 személyből 11 személyt nyilvánított munkaerő-feleslegnek, majd októberben további 14 személyt.
Az ipari park működése óta egyre több a külföldi beruházó Szabadkán. Csak ebben az évben három vállalat épít majd gyárat itt: a Contitech Fluid Srbija, amely négy év alatt 300 munkást foglalkoztat majd, a Swarovski International, amely 3 év alatt 600 munkással fog dolgozni, valamint a Calzedonia, amely viszont a tervek szerint 1000 személyt foglalkoztat. Így évről évre nő majd a foglalkoztatottak száma is. 2011-ben a Dunkermotoren vállalat kezdte meg a munkát itt, 50 alkalmazottal. A tervek szerint további 150 munkást szeretne foglalkoztatni. Továbbá a Norma Group vállalat jelen pillanatban 90 munkással dolgozik, de növelni szeretné az alkalmazottak számát. Az akcióterv a külföldi beruházók által teremtett munkahelyeket jelöli meg az egyik legfontosabb munkalehetőségnek.
Az akcióterv ugyanakkor rámutat arra is, hogy a turizmus még mindig nem elég fejlett iparága Szabadkának. A város még mindig nem használja ki a turizmus, illetve a falu-, a fürdő-, az egészségügyi, a környezetvédelmi, illetve a kongresszusi turizmus nyújtotta lehetőségeket. Így kevés a turizmusból származó bevétel. Ez annak is köszönhető, hogy az idegenforgalmat hosszú éveken keresztül elhanyagolták. Így az utóbbi 4-5 évben jelentős összegeket költöttek a meglévő palicsi épületek felújítására, valamint a szennyvízhálózat bővítésére.
Tavaly a fiatalok foglalkoztatása volt előtérben. Két állami támogatási program is ezt szorgalmazta, és így Szabadkán 273 fiatal jutott az első állásához, vagy végezhette el a szakgyakorlatot.
Az új munkahelyek megnyitása során, ahol a támogatás egyik kitétele az volt, hogy legalább két évet foglalkoztatni kell az alkalmazottat, 200 személy jutott munkához. A közmunkákon keresztül pedig, 8 projektum alapján 152 személy dolgozhatott.
Az egyik legnagyobb gondot azoknak a száma jelenti, akik feketén dolgoznak, így nem érvényesíthetik egészségügyi, illetve a nyugdíjalap nyújtotta jogaikat, ugyanakkor a munkaviszonyuk is rendezetlen.
Az idei foglalkoztatási akcióterv támogatni fogja a tanulók és az önkéntesek foglalkoztatását és a közmunkákra is külön eszközöket fordítanak majd. Külön figyelmet fordítanak azokra, akik nehezebben jutnak munkáshoz: a romákra, a nőkre, a fogyatékkal élőkre, a fiatalokra és a 45 évnél idősebbekre. Ugyanakkor erősíteni szeretnék a helyi foglalkoztatási kapacitásokat, vagyis a helyi foglalkoztatási bizottságot, a gazdasági kamarát, a vállalkozók egyesületét és a munkaközvetítőt is, hogy ezáltal a munkanélküliek minél gyorsabban munkába állhassanak.
Az idén 11 millió dinárt különítettek el a foglalkoztatási akcióterv megvalósítására.
