A Szabadkai Regionális Aarchus Központ, a szabadkai önkormányzat környezetvédelmi titkársága, valamint a Közegészségügyi Intézet közösen egy tanulmányt készített el Szabadka város 2011-es évre vonatkozó életkörnyezeti minőségéről. A tanulmányt a napokban mutatták be az Aarchus Központban.
Snježana Mitrović, a szabadkai Aarchus Központ vezetője elmondta, a tanulmány összeállításában elsősorban a Közegészségügyi Intézet adatait vették alapul, időhiány miatt mégsem készítették a tanulmányt olyan részletesre, mint amilyenre tervezték, a nulladik kiadványnak tekinthető a brossúra. A következő évben nemcsak Szabadka várost, hanem az egész Észak-Bácska területét fel szeretnék dolgozni, megvizsgálni a talajvíz és felszíni vizek, a levegő, valamint a talaj minőségét. Ezúttal nem csupán a Közegészségügyi Intézet adataira szeretnének támaszkodni, hanem a Vízművek és Csatornázási Közvállalat, valamint a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat adatait is fel szeretnék majd használni, illetve más olyan intézményekét, amelyek folyamatos analíziseket végeznek.
Gordana Gavrilović, az önkormányzat környezetvédelmi titkárságának képviseletében kiemelte, mindenképpen fontosnak tartják a polgárokkal, illetve a civil szervezetekkel való együttműködést. Két évvel ezelőtt létrejött a Kontaktinfo Központ, éppen azzal a céllal, hogy rámutasson, hogyan vehetnek részt a döntéshozatalban a polgárok és a civil szervezetek. Számos projektum valósult meg azóta, illetve számos adatot sikerült begyűjtenie a városi szerveknek.
– A legalapvetőbb információkat foglaltuk össze ebben a tanulmányban. De a környezetvédelmet nemcsak a víz, a levegő, a talaj vagy a zajszennyezés adatai jelentik, hanem az indikátorok által produkált adatokra is szükség van. Előírás van arra vonatkozóan, hogy az újonnan meghatározott indikátorokon keresztül – legyen szó hulladékról, vagy energiahasznosításról, vagy éppen ivóvízminőségről – kötelező a polgárokat tájékoztatni a paraméterekről. Éppen ezért reménykedem abban, hogy a következő kiadvány már tartalmazni fogja azokat a paramétereket is, amelyeket a környezetvédelmi törvény ír elő – emelte ki Gordana Gavrilović.
Zorica Mamužić Kukić, a Közegészségügyi Intézet szakmunkatársa rámutatott arra, hogy az intézet már évek óta végez környezetvédelmi analíziseket.
– Ez a publikáció nagyon jó módszere annak, hogy az információkat egy helyre gyűjtsük, illetve elérhetővé tegyük a polgárok számára, akik ily módon könnyen és érthető módon kaphatnak információkat saját környezetükről. Ez pedig jó esetben számunkra is fontos lehet, hiszen visszacsatolást kaphatunk arról, hogy a szennyezés elhárítása érdekében tett lépések eredményesek voltak-e, vagy újabb teendőkre van szükség – emelte ki dr. Zorica Mamužić Kukić.
A tanulmány többek között rámutat arra, hogy a legtöbb tevékenység tavaly a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre irányult. Ugyanakkor kiderül az is, hogy márciusban mérték a legmagasabb széndioxid-koncentrációt: a kórháznál, valamint a tűzoltóállomásnál levő mérőállomáson mérik átlagosan a legmagasabb értékeket. A tűzoltóállomásnál mérik a legmagasabb korom, valamint nitrogén-dioxid értékeket is. Az ivóvíznél sok esetben magas ammónia, illetve vaskoncentrációt mértek, de a szakemberek elemzése alapján ezek az adatok nem haladták meg a megengedett értékeket. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a Palicsi-tóban, valamint a Ludasi-tóban is magas a pH-érték. Külön kiemeli a Ludasi-tó helyzetét, amely szerint ugyan környezetvédelmileg védett vizes területről van szó, mégsem felel meg a vize az előírásoknak. Magas a szervesanyag-tartalma, az iszapban pedig főként a tó északi részén króm, cink, réz és kadmium is nagy mennyiségben fordul elő. A tó állapotát befolyásoló tényezőként a Palics–Ludas csatornából befolyt vizet jelölik meg.
