Vajdaság területének csupán 6,7 százalékát borítja erdő, ami jelentősen eltér az európai átlagtól, ugyanis bizonyos előírásoknak megfelelően a terület 14 százalékát kellene, hogy erdő borítsa. Vagyis mintegy 170 ezer hektár terület fásítására van ehhez szükség. Az országban mintegy 470 ezer hektárnyi terület áll parlagon. Felmérések szerint csak Szabadkán 2700 hektár termelésre nem alkalmas terület van, amit a szakemberek szerint erdősíteni lehetne.
Stevan Bošnjak, a szabadkai A&N Union Új Technológiáért Intézet szakembere rámutatott, hogy a Duna–Tisza régió, amelynek része Szabadka is, Spanyolország után a legveszélyeztetettebb régió, és ha nem foglalkoznak vele, rövid időn belül elsivatagosodik. A szakemberek a fásításban láttak megoldást. Magyarországon már több településen is megkezdték a tárgyalásokat az úgynevezett smaragdfák (paulownia elongata) telepítéséről. Két évvel ezelőtt Kelebián egy kéthektáros területen is megtörtént a kísérleti terület kialakítása, ahol a fák éghajlathoz és a homokhoz való alkalmazkodását figyelik.
– A biodiverzitás megőrzése az alapfeladatunk, vagyis mindenek előtt a homok stabilizálása, tehát a területet revitalizációja. Olyan növényt ültettünk el egy nagyobb homokos területen, amelyet egy Szófiában működő amerikai egyetemen fejlesztettek ki az európai piac számára. Ez a fa lesz majd az erdősítésnél az egyik fontos fafajta. Erdősítésre pedig szükség van, hiszen Vajdaságban nagyon kevés az erdő – emelte ki Stevan Bošnjak, akitől megtudtuk azt is, hogy a smaragdfát szövetből szaporítják, így maga a szaporítás technológiája nagyon drága, ugyanakkor jelentős hozamokat lehet vele megvalósítani. Kiemelte, egy fa 3 év után 0,3 köbméter fát jelent, nyolc év után viszont egy teljes köbmétert. Hozzátette, egy rendkívül könnyű súlyú fafajtáról van szó, hiszen egy köbméter fa csupán 300 kilogramm. Ugyanakkor viszont nagyon magas a kalóriaértéke, hiszen 1 kilogramm paulownia elogatának 4500 kilokalória, vagyis 18 828 kilojoule a kalóriaértéke. Az erre a területre jellemző nyárfa kalóriaértéke 1700 kilokalória, illetve 7123 kilojoule. Körülbelül 70 centiméteres a leveleinek az átmérője, így tízszer több szén-dioxidot köt meg, mint más fák, illetve ugyanennyivel több oxigént bocsát ki. A levelei 15 százalékban tartalmaznak nitrogént, így a szakemberek szerint kiváló műtrágya, ugyanakkor a proteinértéke miatt állateledelként is hasznosítható, valamint liszt előállítására is alkalmas.
Steier József kiemelte, miután a homokhátság túlnyúlik Magyarország határain, egy zöld régió kialakításának érdekében a Magyarországon kidolgozott programokat át szeretnék a határon túlra is juttatni, így közösen dolgozhatna a két fél az erdős területek fenntartásán.
– Ez a program az abban részt vevő önkormányzatoknak számos lehetőséget kínál, hiszen munkahelyteremtést jelent, ugyanakkor iparfejlesztéssel, ökológiai megújulással jár. Tehát, ha az önkormányzatok a degradált területeket ezzel a smaragdfával beültetik, akkor az olyan új nyersanyagbázist jelent, legyen szó biomassza, vagy fa építőanyag előállításáról, amivel megújul a terület gazdasága, így lakosságmegtartó ereje lesz és nő az önkormányzatok adóbevétele is – emelte ki a magyarországi szakember. Hozzátette: – Olyan programokat dolgozunk ki, amelyek az energetikának, a környezetvédelemnek, a hajózásnak, sőt a mezőgazdaságnak is adnak új lehetőségeket – mondta.
