Tegnap a szabadkai Agrokombinat mezőgazdasági vállalat mintegy kétszáz kisrészvényese gyűlt össze a szabadkai városháza előtt, hogy hangot adjon elégedetlenségének. Kiemelték, többen is ott dolgozták le munkás éveik javát, éveken keresztül jelentős összeget vontak le a fizetésükből, hogy a vállalat fejlődhessen, és Európa legkorszerűbb technológiáját alkalmazhassák a mezőgazdasági termelésben.
A kisrészvényesek szerint a vállalat a csődeljárás alatt is hasznot kellett hogy termeljen. Nem értik, hogyan halmozott fel akkora adósságot, hogy a vállalat eladásából származó összeg több mint felét az adósság törlesztésére kell fordítani. Tüntetésükkor a kisrészvényesek követelték, hogy egy részvény legalább 10 euróba kerüljön, és a pénzt 20 napon belül fizessék ki nekik.
– Huszonöt évet dolgoztam az Agrokombinatban. De a nagyapám 38 évet dolgozott ugyanitt, és mondhatom, hogy a nagyfényiek nagy része is itt dolgozott. Én 2004-ben nyugdíjba mentem, úgy, hogy a munkám befejeztével a portáról vittek be a kórházba, szélütésem volt. Egyáltalán nem volt könnyű az Agrokombinatban dolgozni. Traktoristaként egész nap dolgoztunk, nem létezett sem szombat, sem vasárnap. Sőt ünnepnapjaink sem voltak, hiszen gondozni kellett a termést. Ezek után pedig, úgy tűnik, nem kapunk majd a részvényeinkért semmit. Ez szégyen! Közben pedig azt hallottuk, hogy az eladás után a pénzt már befizették arra a számlára, amivel a csődbiztos rendelkezik. Ha kifizetjük a hitelezőinket, valamennyi pénznek maradnia kell – mondta Milan Zeleni, az egyik kisrészvényes.
A kisrészvényesek között vannak olyanok is, akik ugyan keveset dolgoztak az Agrokombinatban, a munkaéveiket ennek a vállalatnak a részvényeire jegyeztették be.
– Körülbelül másfél, két évet dolgoztam az Agrokombinatban, még az ötvenes években. Negyven évet dolgoztam le, a munkaéveim jelentős részét az Integral vállalatban, és amikor íratni lehetett a részvényeket, én az Agrokombinatban jegyeztettem be a részvényeimet. Ezertizenhat részvényem van. Azt ígérték, hogy 2–2,5 eurót fizetnek majd egy részvényért, de hát ez is csak egy ígéret. Ha egy kicsit szorul a hurok, megígérnek valamit, utána pedig lesz, ahogy lesz. Mindig is hitegették az embereket – emelte ki Kobrehel János.
A város főterén a kisrészvényesek felháborodásuknak adtak hangot. Transzparenseken fogalmazták meg véleményüket: magánosítás = rablás – olvashattuk egyik-másik táblán. Josip Ivanković, az Agrokombinat kisrészvényeseinek képviseletében a téren tartott felszólalásában rámutatott, hogy 2004-ben, amikor elindították a mezőgazdasági vállalatban a csődeljárást, megkezdődött a vállalat kisemmizése. Felhívta a figyelmet arra, hogy azért folytatták le ősszel a csődeljárást, mert akkor már learatták a terményt, tele voltak a silók. Éveken keresztül több ingatlant, gépet eladtak, illetve az állatállományt, ugyanakkor kiürítették a raktárakat, az adósság pedig nem csökkent.
– Öt éven keresztül, amíg a csődeljárás tartott, 7660 hektár területen termeltek. Senkinek nem kellett bérleti díjat fizetni, és ennek ellenére egy dinár hasznot sem könyveltek el, sőt inkább veszteséget halmoztak fel. Most pedig áron alul, 8 millió euróért eladták a vállalatok. A pénz le van kötve, ki tudja, mi lesz vele. Velünk meg csak annyit közölt a csődbiztos, hogy talán marad a kisrészvényesek számára is 2–2,5 millió euró. Elég volt ebből! A vállalatból 20-30 millió eurót húztak már ki, amit már el is felejtettek! És még a megmaradt pénztől is meg akarnak minket fosztani! – mondta felháborodottan Josip Ivanković az összegyűlt tömeg felé. Majd felolvasta követeléseiket: – Legalább tíz eurót kell hogy érjenek a részvények. És 20 napon belül ki kell hogy fizessék a kisrészvényeseknek – mondta. Kiemelte, amennyiben a következő időszakban sem történik semmi, akkor további tüntetést szerveznek. Elsősorban a városi vezetőségtől várnak támogatást, ugyanis Ivanković szerint a városi hatalom az, aki tehet bármit is ebben az ügyben. A polgármester szerdán fogadja az Agrokombinat kisrészvényeseinek képviselőit, illetve a csődbiztost, hogy megbeszéljék a követelések teljesítésének lehetőségeit.
– Amennyiben nem sikerül megegyeznünk, lezárjuk a városháza bejáratát – mondta Ivanković.
Milan Popović, az Önálló Szakszervezet szabadkai elnöke az igazságügy felelősségére hívta fel a figyelmet. Mint kiemelte, az ügyészség feladata, hogy felülvizsgálja a csődeljárás egész folyamatát.
– A csődeljárás bevezetése után elvégezték a vállalat átszervezését, amiből a vállalatnak gyógyultan kellett volna visszakerülni a tulajdonosok kezébe. Ebben az esetben pedig a vállalat többségi tulajdonosai, mintegy 60 százalékban a kisrészvényesek voltak. De sajnos nem ez a vállalat az egyetlen példa arra, hogy a csődeljárás bevezetése után teljesen kisemmizik a vállalatokat. Ennek a folyamatnak az illetékes szerveknek, a belügynek és az ügyészségnek gátat kell vetnie. De Szabadkán már több mint két éve, hogy átadták a kisrészvényesek a feljelentést ismeretlen tettesek ellen, és az ügyészség a mai napig nem állapított meg semmit az Agrokombinat ügyében. Még mindig nem tudni, ki a felelős a csődeljárásért és a vállalat kisemmizéséért – emelte ki Popović.
