Stevan Nikolić, a Roma Edukációs Központ elnöke szavai szerint kommunikációra van szüksége az embereknek ahhoz, hogy megoldást találjanak a gondokra. Sokszor a legnagyobb gondok háttérbe szorulnak, és ez jellemző a roma közösségre is. A társadalom csak nemrég kezdett el foglalkozni azokkal, de máris fejlődést, haladást vár el tőlük, holott az évtizedek óta húzódó gondokat nem lehet egy éjszaka alatt megoldani.
Első lépésként az oktatásra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen egy írástudó ember könnyebben formálható. Szabadkán a Peščara helyi közösségben képzést indítottak a roma közösség számára. Ennek apropóján beszélgettünk a roma közösség mai helyzetéről Stevan Nikolićtyal.
A Peščara helyi közösség pozitív hozzáállásának köszönhető, hogy azon személyek számára, akik 1999-ben Koszovó területéről költöztek ide, mechanizmusok kialakításával kedvező légkört teremtett. Most pedig elindította az oktatási programját, amelynek célja az írástudás kialakítása ebben a közösségben.
Már több éve beszélünk a roma közösség oktatásának jelentőségéről. A Peščara helyi közösségben zajló oktatás miben különbözik a korábbi kezdeményezésektől?
– Ebben az esetben elsősorban felnőtt személyekről van szó. Nagyon jó, hogy a Peščara helyi közösség vezetősége úgy döntött, hogy előtérbe helyezi a roma közösség oktatását, segít abban, hogy azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem tudták befejezni az iskolát, írástudóvá váljanak. Azokat a szakembereket aktivizálták helyi közösségen belül, akik önként részt vállaltak ebben. Ezek elsősorban nyugdíjas tanárok, pedagógusok. Mi külső munkatársként veszünk részt benne, például segítünk a tanszerek beszerzésében. Ennek a modellnek a bevezetését szorgalmazzuk a többi helyi közösségekben is, ahol a roma közösség koncentráltan jelen van, mint például a Csantavér, a Zorka helyi közösség vagy éppen Kisbajmok, de nem lenne gond, ha ezt a modellt alkalmaznák például Horgoson vagy Magyarkanizsán is. Ez azért fontos, mert ezzel elsősorban kialakult a roma közösség és a többségi közösség között a kommunikáció. A legnagyobb gondok akkor jelennek meg, ha nincs kommunikáció, és ismeretlen dolgokkal találkozunk.
Az írástudatlanság milyen arányban van jelen a roma közösségben?
– Az írástudatlanság nem csak a roma közösséget érinti. Ha csak azt az adatot vesszük alapul, amelyet az oktatási minisztérium hozott nyilvánosságra, miszerint Szerbiában a lakosság 70 százaléka funkcionálisan írástudatlan, akkor el tudja képzelni, mekkora ez az arány a roma közösségben. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a roma közösség csupán két százaléka tanul tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor el lehet képzelni, hogy a közösség intellektuális része mekkora. Vagyis a roma közösség nem rendelkezik sem gazdasági, sem pedig politikai erővel. A romák gondjai lassan láthatóvá válnak, hiszen egyre többet beszélünk róla. Az oktatás lehetne az alapja a gondok megoldásának. Jelenleg a Peščara helyi közösség területén mintegy 140 roma gyerek jár általános iskolába. Biztos vagyok benne, hogy több gyerek él itt, de ha tíz évre visszatekintünk, láthatjuk, hogy akkor sokkal súlyosabb volt a helyzet.
Az oktatás mellett milyen gondokkal kellett még szembesülniük?
– A terepen való munkánk során 145 olyan személyre bukkantunk, akik nem lettek anyakönyveztetve. Ezek elsősorban felnőtt személyek, legnagyobb arányban nők, illetve gyerekek. A gondok megoldását például ezzel kellett kezdenünk. Hiszen személyes dokumentumok nélkül senki nem lehet egyenjogú polgár. Szerbia területén lehetőség van arra, hogy a gyerekek bármilyen dokumentum nélkül elvégezhessék az iskolát, azzal a kitétellel, hogy időközben be kell ezeket a dokumentumokat a szülőknek szerezniük. Ehhez viszont számos szervezetnek, állami intézménynek közre kell működnie.
