2024. július 18., csütörtök

Legalább a nevüket le tudják írni

A Peščara helyi közösségben megkezdték a roma felnőttek írni-olvasni tanítását

(Fotó: Molnár Edvárd illusztrációja)

A Peščara helyi közösségben egy héttel ezelőtt indították el azt a programot, amelynek célja a romák oktatása, elsősorban az írás és olvasás készségének elsajátítása. Mint azt Aleksandar Ranković, a Peščara helyi közösség közgyűlésének elnöke kiemelte, számos kulturális gonddal kellett a helyi közösségnek szembenéznie az elmúlt években, így a helyi közösségen belül folyamatos munkát végeznek a nemzetiségek és etnikai csoportok közötti különbségek csökkentése érdekében. Ezt szolgálja ez a program is.

– A háborús időkben ide költözött személyek teljesen más mentalitást hoztak magukkal, olyan szokásokkal jöttek ide, amelyek a helybeliek számára addig ismeretlenek voltak. Az élethez való hozzáállásban jelentős különbségek mutatkoztak. Számos ellentét merült fel. Ez szerintem a tájékozatlanságnak és a műveltség hiányának tudható be – emelte ki Aleksandar Ranković.

– A mi helyi közösségünk rendelkezik bizonyos adatokkal, ám szerintem hiányosak azok is. Tudomásunk szerint 135 roma család él a helyi közösség területén. Mindössze 140 gyerek jár általános iskolába, csupán két gyerek jár középiskolába, és 30 gyereket írattak be az óvodába. Véleményem szerint legalább kétszer ennyi gyerek él a helyi közösség területén, és ha a valós létszámot vesszük figyelembe, nagyon kevés gyerek vesz részt az oktatásban – mondta.

Kiemelte, bár az elmúlt években javult a helyzet, egyre több roma család íratja be a gyermekét az iskolába, mégis még mindig van javítanivaló a jelenlegi helyzeten, ugyanis kevés a roma közösségben az írni-olvasni tudó.

– Elsősorban nőkről van szó. A velük folytatott beszélgetés során ezek a nők kifejezték igényüket, hogy szeretnék megtanulni legalább a nevüket leírni, illetve a legalapvetőbb matematikai műveleteket elsajátítani, százig elszámolni, kivonni, összeadni. Azt gondolom, hogy az alaptudás megteremtése jelentős változásokat von majd maga után, ami a viselkedést, illetve az életcélokat vagy a szomszédi viszonyokat illeti – mutatott rá a közgyűlés elnöke. Hozzátette: – Erre utal az is, amit mindennap látunk, hiszen azok a roma gyerekek, akik mindennap járnak iskolába, rendesen fel vannak öltözve, szépen viselkednek, köszönnek az utcán. Vagyis látszik, hogy törődik velük valaki.

Ranković rámutatott, a helyi közösségen belül nyolc bizottság működik, ezek között nemcsak a nemzetiségekkel foglalkozó bizottság vagy az oktatási bizottság vette feladatául a romák helyzetének javítását, hanem az egészségüggyel foglalkozó bizottság is.

– Az egészségüggyel foglalkozó bizottság alkalmanként előadásokat tart a nők számára, mindenekelőtt az aktuális egészségügyi gondokról. Vagyis folyamatos munkát folytatunk, hogy a hosszú évek alatt mellőzött gondokra megoldást találjunk – emelte ki.

Az oktatási programmal reményeik szerint felölelik majd a roma közösség 70–80 százalékát, a 8 és 50 év közöttieket.

A romák oktatásában elsősorban helybeli tanárok vesznek részt. Jelen pillanatban 4-5 különböző, egyenként tizenöt fős csoportban dolgoznak velük a szakemberek.

– A tanárok önkéntes munkát végeznek, vagyis ezért nem kapnak fizetést. Az oktatásért sem kell fizetni. Az iskolafelszerelés beszerzésében pedig a Roma Edukációs Központ segít. Ez a program csupán három, négy hónapig tart, de amennyiben igény mutatkozik rá, mindenképpen folytatnánk a jövőben is – mondta Aleksandar Ranković.