A nemzeti tanácsokról szóló törvény bizonyos részekben ellentmond az alkotmánynak – állítják a Szerbiai Demokrata Párt szabadkai szervezetének tagjai. – Mi nem azt mondjuk, hogy az egész törvényt felül kell bírálni, csupán bizonyos részletekben kellene módosítani. Ezért lenne szükség egy vitafórum megszervezésére, ahol politikai pártokkal, szervezetekkel és civil szervezetekkel vitatnánk meg a törvénybe foglalt, véleményünk szerint diszkriminatív rendelkezéseket – hangzott el a Szerbiai Demokrata Párt szabadkai szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján.
Bogdan Laban, a párt szabadkai szervezetének elnöke elmondta, fontosnak tartották a képviselő-testület legutóbbi ülésén kiemelni az SZDP véleményét, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény felveti a kérdést, hogy az ország minden polgára egyenrangú-e Szabadkán?
A nemzeti tanácsokról szóló törvény számukra kérdéses részeiről Bojan Uzelac, a párt jogásza, illetve a párt észak-bácskai körzetének vezetője beszélt.
– A nemzeti tanácsokról szóló törvény bizonyos szakaszai közvetett módon az egyes nemzeti tanácsok számára monopol helyzetet tesznek lehetővé, elsősorban az oktatásban és a közintézmények működésében. Ezt elsősorban a törvény 12-es szakasza engedélyezi, amely előírja a nemzeti tanácsok részvételét az intézmények irányításában. Ily módon Vajdaság intézményeinek mintegy 50 százaléka kerül a nemzeti tanácsok politikai hatása alá, ami megengedhetetlen – mondta Uzelac, majd folytatta: – A legnagyobb kifogásunk a 12-es szakasz első bekezdésének 5-dik pontja ellen van, amely szerint a nemzeti tanácsok javaslatot tesznek a számukra kiemelt jelentőségű intézmények igazgatójának személyére. Kifogásolható ugyanakkor a 17-ik szakasz első bekezdésének első pontja is, amely szerint a nemzeti tanácsok részt vesznek az intézmények irányításában azzal, hogy az igazgatóbizottságokba tagot javasolnak. Tehát függetlenül az intézmény alapítójától, amennyiben a nemzeti tanács úgy dönt, hogy az a közösség számára kiemelt jelentőségű, jogot formál egy igazgatóbizottsági tagra. Ez viszont politikai monopóliumhoz vezethet – tette hozzá. Kiemelte, véleménye szerint ezek a szakaszok ellentmondanak az alkotmánynak.
– Az alkotmány 21-ik szakasza szerint Szerbia minden polgára az alkotmány és a törvény előtt egyenrangú, és mindenki egyformán, diszkriminációt kizáróan jogosult a törvény védelmére. Ugyanakkor senki sem részesülhet diszkriminációban, függetlenül attól, hogy melyik nemzetiséghez, milyen valláshoz, nemhez vagy fajhoz tartozik. Ugyanakkor az alkotmány azt is kimondja, hogy az ország minden polgára ugyanazokkal a feltételekkel vehet részt a közérdeket szolgáló munkákban, és ugyanazon feltételek mellett vállalhatnak közfunkciókat. Vagyis, ebből is látszik, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény ellentmond az alkotmánynak azzal, hogy a nemzeti tanácsoknak javaslatot vagy jóváhagyást kell adniuk a közintézmények igazgatójának személyére. Azt gondoljuk, hogy azzal, hogy a nemzeti tanácsok feltételt szabnak egyes munkahelyek betöltéséről, ellentmondanak az alkotmánynak – magyarázta Bojan Uzelac. Hozzáfűzte: – Ki kell emelnem, hogy nem a nemzeti tanácsokról szóló törvény egészét kifogásoljuk, csupán egyes szakaszaival nem értünk egyet, ezért kell ezeket felülvizsgálni. Hiszen sok esetben azzal, hogy jogot kapnak bizonyos közösségek, más közösségeket kizárnak, és ezzel megsértik az alkotmányban foglalt alapjogokat – mondta. Hozzáfűzte, megvizsgálták, hogy a környező országok milyen módon oldották meg a kisebbségi kérdést. Hozzátette, Magyarország és Horvátország is jogot ad a kisebbségek képviselőinek, hogy részt vegyenek a közérdekek formálásában, de nem fedezhetők fel diszkriminatív jogok.
Dragi Vučković, a Városi Tanács befektetéssel megbízott tagja a törvény gazdasági hátrányaira mutatott rá. Elmondta, amennyiben például az iskolaszékben a nemzeti tanácsok képviselői vesznek részt, megtörténhet, hogy az önkormányzat képviselői kiszorulnak, így az önkormányzat, amely az iskola anyagi forrása, teljesen elveszíti annak a lehetőségét, hogy betekintést nyerjen az intézmény működésébe, ugyanakkor a közösség egy kisebb része rendelkezik majd az intézmény ingatlanával, holott az egész közösség érdekéről van szó.
Bogdan Labantól megtudtuk, mindenképpen ki szeretnék kérni a politikum, a civil szervezetek, illetve a nemzeti tanácsok véleményét is, mielőtt az alkotmánybírósághoz fordulnának jogorvoslatért.
