Bíró Károly háza

Tekintsék meg a cikkünkhöz készült galériát.

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
Bíró Károly családi házaként vált ismerté a Radić fivérek utca 7-es szám alatt álló épület. Az ingatlan 1989 táján került Szabadka egykori polgármesterének a birtokába, melyet 1911-ben átépített, és az addig földszintes házból palotát csináltatott. Stílusirányzat szempontjából neogótikus, melyet Macskovics Titusz tervei alapján emeltek fel. Mivel a műépítész korábban nem dolgozott ebben a stílusirányzatban, és azt sem tudni, hogy ez a stílus Bíró Károly kérése volt-e, így örök rejtély marad, hogy miért pont ez a vonal lett a meghatározó. A telek keskeny, az épület az udvar felé hosszan benyúló, így a homlokzat mindenképpen megkívánt valami kiemelkedőt, így meglehetősen kitűnik szomszédai közül.
– Itt lakott Bíró Károly családja is. Évekkel ezelőtt a Vajdasági Magyar Szövetség és dr. Pásztor Bálint pártelnök közbenjárásával indult el egy rehabilitációs folyamat, mert a történelem Bíró Károlyt egy az egyben kitörölte Szabadka történelméből. Majdnem egy évszázadig szinte nem beszéltünk Bíró Károlyról, mintha nem is létezett volna. Ő volt az a polgármester, aki miatt Szabadka úgy néz ki, ahogy most látni. Ő volt a helyi szecessziós építészet egyik megálmodója, aki behozta Szabadkára a szecessziós vonalat oly mértékben, ahogy az a mai napig meghatározza a városunk látképét. Őt 1918 után mellőzték, mivel magyar polgármester volt, a kommunista diktatúra idején viszont teljesen félretették, nyugdíjat sem kapott. Mélyszegénységben halt meg az ötvenes években, ám amit hátrahagyott, azt nem lehet elfeledni. A VMSZ indítványozta és vitte véghez azt a folyamatot, amelybe beletartozik a Városháza mellett található egészalakos szobor Bíró Károlyról, illetve a 2022-ben indult családi házának felújítása. Sokan emlékeznek rá, hogy az utcai homlokzaton elhelyezkedő díszes erkély félig leszakadt, a korlát része teljesen hiányzott, és a tartószerkezet statikája is megsérült, mert egy erős szél lefújt valamit a toronytetőről, ami az erkélyre esett. A legnagyobb kihívás e rész visszaállítása volt. Úgy kellett helyrehozni, hogy ne legyen veszélyes a járókelőkre nézve. Amint láthatjuk, nagyon szépen sikerült – mondta a szakértő.

A karcsú épület homlokzata aszimmetrikus, melyet sarokrizalitok tesznek hangsúlyosabbá. Az ornamentika gazdagon díszített, melyek között sokáig fellelhető volt a család címere. A ház nyílászárói is jellegzetes gótikus stílusúak, tetejükön kicsúcsosodva. A telek keskenysége miatt, ám az udvar hosszát jól kihasználva, L-alakban épült fel az ingatlan.
– A belteret illetően a földszinten helyezkedett el a kapu mellett a szalon, a fogadószoba, az ebédlő és egy hálószoba, az udvari részén pedig Bíró Károly irodája és egy kisebb szoba. Az emeleten kapott helyet a gyerekszoba, ebédlő, konyha, fürdőszoba, hálószoba és még egy szalon. Az ebédlők és a szalonok mérete meghaladta az 50 négyzetméteres alapterületet, így ezek a helyiségek voltak a legnagyobbak a házban – tette hozzá az igazgató.
A gyönyörű palota végül 1945-ben, a második világháború után állami kézbe került, melyben Bíró Károly kapott egy kis szobát, a ház többi részét pedig szétosztották több család számára.
– Az ingatlan nem volt annyira rossz állapotban a felújítás előtt. Helyreállították a nyílászárókat, leverték a homlokzat burkolatát, majd újra vakolták, ennek az érdekes homokkő homlokzatnak így nagy részét kicserélték. Emellett az erkély kapott egy új tartószerkezetet, és visszakapta a kovácsoltvas korlátot is. Hatalmas munka volt. Belül nem építettek át semmit, hiszen ez a felújítás csak a homlokzatra vonatkozott, a beltér a lakók felelőssége. Szabadka Város gyámsága alá helyezték az épületet, és így tudtak pénzt fordítani ennek az impozáns és történelmileg kiemelkedő fontosságú ingatlannak a felújítására, ami mintegy 15 millió dinárt tett ki – fejtette ki Szűcs Balázs.