Manapság egy okostelefonnal és internet-hozzáféréssel szinte a világ bármely pontját elérhetjük. A vezetékes telefonok korában azonban nem telefonálhattunk akárhova, csak olyan településekre, amellyel volt telefon-összeköttetés. Száz éve Szabadkáról még Budapestre sem lehetett közvetlenül telefonálni. Bár ekkor a telefonvonalak kiépítése megkezdődött, bizony a szabadkaiaknak sokat kellett várniuk, mire hívhatták Budapestet.
A Bácsmegyei Napló 1924. március 27-ei számában hírül adták, hogy az év áprilisában telefon-összeköttetés létesül Szabadka és Budapest között.
„A noviszadi postaigazgatóság magáévá tette a szuboticai Kereskedők és Gyárosok egyesületének beadványát, és elhatározta, hogy a Szubotica és Budapest közt meglévő telefonvonalat üzembe helyezi. A telefonvonal helyreállítási munkálatai megkezdődtek s április első felében megindul a közvetlen telefonösszeköttetés Szubotica és Budapest között. Ezzel egyidejűleg az egész S. H. S. királyságból lehet majd Budapestre telefonálni, részben a beogradi, részben a szuboticai közvetlen vonalon” – írták a napilapban.
A két város közötti telefon-összeköttetés megteremtése azonban nem ment olyan könnyen, mint ahogy a fenti írásban állították. A Bácsmegyei Napló június 2-ai számában ugyanis már arról írtak, hogy csak június közepén indul meg a közvetlen telefonforgalom városunk és a magyar főváros között. Nem mellékesen ebből az írásból az is kiderül, hogy száz éve nem volt olcsó mulatság egy telefonhívás.
„Vasárnaptól, junius l-étől kezdve, Novisad és Budapest között megindult a közvetlen telefonösszeköttetés. A telefonbeszélgetés dija 3 percenként három aranyfrank, (60 dinár). Vasárnap és ünnepnapokon csak sürgős hívásra kapcsolnak és ilyenkor a dij háromszoros. Az első napon – vasárnap – a magas díjszabás miatt egy beszélgetés sem folyt le a vonalon és igy a tulajdonképeni telefonforgalom csak hétfőn reggel fog megindulni.
A novisadi postaigazgatóságtól nyert információnk szerint hétfőn megkezdik a Subotica–Kelebia– Budapest közt épített telefonvonal helyreállítását, ami tiz napon belül befejeztetik és akkor Subotica és Budapest közt is megkezdődik a közvetlen telefonforgalom.
Ebbe a vonalba Sombort és Sentát is bekapcsolják.”
A telefon-összeköttetés azonban még június közepén sem jött létre. Ez után már a Bácsmegyei Napló augusztus 25-ei számában arról írtak, hogy a szabadkai Kereskedelmi Egyesület, vagy más néven Lloyd, egy küldöttsége Belgrádba utazott és a telefon-vonal ügyében felkeresték az illetékes minisztert.
„ [...] a küldöttség Markovics Péro postaügyi minisztert kereste fel a szubotica – budapesti telefonösszeköttetés ügyében. A postaügyi miniszter közölte a küldöttséggel, hogy a minisztériumban már el is készült a telefonforgalom felvételéről szóló rendelet, amely szerint Szuboticáról közvetlenül lehet Budapesttel beszélni. A vonalba ezenkívül bekapcsolást kapnak a többi vajdasági városok is. A telefonvonal is helyre van már állítva, úgy hogy a rendelet kiadása után, ami pár nap múlva megtörténik, azonnal megindulhat a telefonforgalom Budapesttel úgy Suboticáról, mint a többi városokból.”
Persze ez után újabb hónapok teltek el, míg végül a Bácsmegyei Napló december 21-ei száma a következő hírt közölte:
„Megírtuk, hogy a posta- és táviratminiszter aláírta a rendeletet, a mellyel végre Szuboticát is bekapcsolják a közvetlen nemzetközi telefonforgalomba. Azóta már két hét telt el anélkül, hogy megnyílt volna a közvetlen telefonforgalom. Érdeklődésünkre azt a fölvilágositást kaptuk, hogy jugoszláv részről semmi akadálya sincs a közvetlen nemzetközi telefonforgalom megnyitásának, hanem magyar részről még nem kész a vonal és még technikai akadályok hátráltatják a közvetlen vonal megnyitását.
Amint értesülünk, ezek az akadályok is elhárultak és most már egészen bizonyos, hogy január 1-én – esetleg pár nappal előbb is – megindulhat a közvetlen telefonforgalom Budapesttel, Béccsel, Prágával.
Ebből az alkalomból közöljük, hogy értesülésünk szerint erélyes mozgalmat indít a szuboticai Lloyd-társulat abban az irányban, hogy Szubotica és Beograd között legalább még egy uj telefonvonalat építsenek. Most egy vonalon bonyolítják le az egész telefonforgalmat Szubotica és Beograd között, míg Noviszad és Beograd között négy vonal áll a közönség rendelkezésére.
A szuboticai telefonközpont nem képes lebonyolítani egyetlen vonalon a Beograd–Szubotica közti beszélgetéseket. Aki délelőtt 11 és 12 óra között akar Beograddal telefonon beszélni, keserves tapasztalatból tudja, hogy – délután kerül rá a sor, ha – szerencséje van.”
A Bácsmegyei Napló 1925. január 3-ai számából kiderül, hogy a várva várt telefon-összeköttetés újév napján végre-valahára valóban létrejött.
Nyitókép: Telefonközpont az 1920-as évekből / pinterest.com
