Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Dózsa György utca a Zrínyi és Frangepán utca és a Stipe Grgić utca között található, amely az 1514-es magyar parasztfelkelés vezéralakjának nevét viseli. Nem mellesleg idén van a Dózsa György-féle parasztfelkelés kitörésének 510. évfordulója.
A felkelés a magyar történelem egyik fontos eseménye. 1513-ban X. Leó pápa keresztes hadjáratot hirdetett az előretörő Oszmán Birodalom ellen. A következő évben Magyarországon meg is indult a toborzás. A sereg vezetésével Dózsa Györgyöt bízták meg. Rövid idő alatt, mintegy 40 ezres paraszti had gyűlt össze. Az ország nemessége aggodalommal figyelte a parasztság szervezkedését, ezért a keresztes hadjáratot leállították. A parasztság Dózsa György vezetésével fegyverben maradt és felkelést robbantottak ki. A sereg 1514. május 24-én Nagylaknál vereséget mért a nemesség hadaira, majd feldúlták az országot. Dózsa György június 16-án ostrom alá vette Temesvárt. Július 15-én Szapolyai János erdélyi vajda 20 ezer fős seregével váratlanul rajtaütött a felkelőkön és vereséget mért rájuk. Dózsa György fogságba esett, a nemesek brutális kegyetlenséggel kínozták meg és végezték ki. Fejére tüzes vaskoronát raktak, testét felnégyelték. A parasztfelkelés leverése után 1514. október 18-án Budán és Rákoson összeült a nemesi országgyűlés, amely törvényben tiltotta meg a parasztok fegyverviselését. Ez a lépés az 1526-os mohácsi csatavesztés egyik döntő mozzanatának bizonyult.
A Dózsa György utca területe egykoron lakatlan volt, ugyanis a Karađorđe út és a Zrínyi és Frangepán utca közé eső mély fekvésű városrész valaha mocsaras terület volt, amit Jaszibarának neveztek. A mocsár lapos medencéjének északi peremvonala a Prágai, déli peremvonala a Mayer testvérek utcája képezte. A mai Dózsa György utca töltésút volt, ami a mocsáron át vezetett. A töltésen egy híd állhatott vagy maga a töltés készült kőből mert miután az 1880-as évek folyamán a Jaszibara kiszáradt, és a töltés nyomán utca épült ki, azt a dualizmus alatt Kőhíd utcának nevezték. Az I. világháború végét követő impériumváltás után a Kőhíd utca Eugen Kvaternik után a Kvaternik utca nevet kapta. Eugen Kvaternik egy a XIX. században élt horvát jogász, politikus és forradalmár volt, aki 1871 októberében kirobbantotta a rukovicai felkelést az Osztrák–Magyar Monarchia hatóságok ellen azzal a céllal, hogy egy független horvát államot hozzanak létre. A felkelés négy nap után elbukott, Kvaterniket a felkelés árulói meggyilkolták. Az utca a II. világháború után kapta a Dózsa György elnevezést. 1945 után Jugoszlávia magyarlakta területein a Magyarországihoz hasonló Dózsa György-kultusz alakult ki, és mivel vidékünkön ez a kultusz az egypártrendszer bukása után sem kopott ki, így az utca a mai napig a magyar parasztfelkelés vezérének nevét viseli.
Nyitókép: Az utca egykoron egy mocsáron áthaladó töltés volt / Patyi Szilárd felvétele
