Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után, egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kiknek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Csillag Károly utca egy, az Ognjen Prica utcába nyíló, kis zsákutca, amely egy városunkban tevékenykedő kimagasló újságíróról, lapszerkesztőről, ügyvédről a szabadkai magyar újságírás úttörőjéről kapta a nevét.
Dr. Csillag Károly Stern Károly néven született 1862. május 12-én Kishegyesen zsidó családban. A gimnáziumot Zomborban, Szabadkán és Szegeden végezte, majd Budapesten jogi tanulmányokat végzett. 1878 óta jelentek meg humoros és szatirikus írásai a zombori Bácskában, a Zombor és Vidékében, a Szabadságban és a Szabadkai Hírlapban. 1888-ban változtatta nevét Sternről Csillagra. Bácska több városában volt joggyakornok, majd 1890-ben jogi doktorátust szerzett. Ekkor hívták meg Szabadkára szerkesztőnek a Szabadkai Hírlaphoz. Dr. Csillag Károly ezután úttörő tevékenységet folytatott a szabadkai újságírás területén. 1896. október 4-én indította útjára városunk első napilapját Bácskai Napló címmel, amely mindösszesen 24 napi megjelenés után megszűnt. Csillag azonban 1897. október 3-án egy új lapot indított Bácskai Hírlap címmel, amely korának egyik legszínvonalasabb szabadkai lapjává nőtte ki magát. Először hetente négyszer, majd 1902. április 2-ától politikai napilapként jelent meg. A Bácskai Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala a mai Korzón volt, a Vojnich-palotában. 1903 decemberében Csillag Károly a város másik neves napilapjának a Bácsmegyei Napló szerkesztője lett. 1904 októberében pedig útjára indította vidékünk első illusztrált magyar hetilapját a Bácsországot. Csillag Károly e lap 1905. december elsejei számában jelentette be, hogy elhagyja Szabadkát és Budapestre költözik. Később Újvidéken folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1918-ban a szerb csapatok bevonulása után a Miskolc melletti Edelénybe költözött, és ott folytatta ügyvédi tevékenységét. Vidéki lapoknak is bedolgozott, de szerkesztői munkát már nem vállalt. 1933-ban ismét Budapestre költözött. Itt hunyt el 1943. június 16-án. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Az általa alapított Bácskai Hírlap 1915-ben naponta kétszer, reggel és este is megjelent. A lap 1919 februárjában megszűnt, majd ugyanabban az évben Magyar Újság címmel ismét megjelent. 1920 áprilisától újból Bácskai Hírlap címmel jelent meg. 1921 februárjában azonban a hatóságok betiltották a lapot, és az újság több évtizedes története ezzel véget ért. A Bácsország 1905-ben már csak havonta kétszer jelent meg. 1906. január 14-én szűnt meg. A lapot 1995-ben néhány szabadkai kutató a Hét Nap mellékleteként újjáélesztette. 2004-től önálló honismereti szemleként jelenik meg.
A kis zsákutca a dualizmus korában a Zrínyi utca nevet viselte, majd az I. világháborút követő impériumváltás után egyszerűen csak Szűk utcának (Tesna ulica) nevezték. A II. világháború alatt visszakapta a Zrínyi utca elnevezést, majd a II. világháború után nyerte el mai elnevezését.
Nyitókép: Az utcát a szabadkai magyar újságírás úttörőjéről nevezték el / Patyi Szilárd felvétele
