Hány óra van?

Ha az utcát járva arra vagyunk kíváncsiak, hány óra van, leginkább okostelefonunk után nyúlunk vagy karóránkat nézzük meg. Régi korokban a város polgárai leggyakrabban a városháza vagy a templomok toronyóráit kémlelték, hogy megtudják a pontos időt. Régi újságokat fellapozva azonban arról szerezhetünk tudomást, hogy ezek a szerkezetek akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk, nem működtek. A Bácskai Hírlap című szabadkai lap 1900. március 30-ai számában például így panaszkodtak a városháza toronyórájára:
„Nemrégiben Pretoriában egy felolvasás alkalmával megtudtam azt, hogy van Szabadkán egy régi városháza, s annak egyik kimagasló része a torony. Ez a torony pedig ős idők óta arról nevezetes, – igy hallám a felolvasáson – hogy a négy oldalán elhelyezett óra úgy jár, ahogy a szél fuj. Ezt a szél befolyása alatt álló toronyórát azóta megfigyeltem. Egyebet se tettem, mint bicziklin ülve udvaroltam a városházának, vagyis azt folyton körülbiczikliztem, mialatt epedő szemeimmel a toronyóra mutatóját bámultam. Bámulatos! Az óra mutatója minden oldalán a toronynak egyformán állt és áll időtlen idők óta. Az óra hivatása – úgy mondják – az, hogy az időt mutassa az embereknek, a kik ahhoz mérten osztják be idejüket és munkájukat. Ennek a hivatásnak legelső sorban a városi toronyórának kellene megfelelnie – s mit tapasztalunk, hogy annak éppen a városi óra nem felel meg.
Az a szegény öreg, rozoga, vén, kiszolgált órának csúfolt valami nem tehet arról, hogy nincs aki vénségére ápolja, még csak nem is panaszkodhatik a mellőzés miatt, de tehetnek róla azok, a kik ott a toronyóra alatt őrlik le éltük napjait.”
Szintén a Bácskai Hírlapban 1900. október 17-ei számában megjelent rövidhírben pedig azt is megtudhatjuk, hogy Szabadkán nemcsak a városháza, de a városi templomok toronyórái sem jártak.
„Ha Göre Gábor szabadkai lenne nem dalolná, hogy: mit tudom hány az óra – nem vagyok én toronyóra – mert nálunk az egyetlen városházi toronyórán kívül – amely csak úgy véletlenül jár mostanság egyetlen toronyóra se mutatja a nap szakát. – A nagytemplom két tornyán nyolcz czifferblatt van, de a mulatók konokul állanak, még az őszi szél se tudja elmozdítani a helyükből. A barátoknak karcsútornyán esztendők óta áll már az óra, a nagytemplomén pedig azóta mióta gazdátlan. – Jó lenne sietve betölteni a plébánosi állást már azért is, hogy tán az új plébános megindítja az órák mutatóját.”
A probléma orvoslásának reménye azonban csak a következő évben csillant fel a szabadkaiak számára. A Bácskai Friss Újság című szabadkai napilap 1901. június 13-ai számában ugyanis arról írtak, hogy a Ferencesek templomának tornya felújítás alatt áll. Tegyük hozzá, hogy a templomnak ekkor még csak egy tornya volt, órával ellátva. A második torony 1907 és 1908 között épült.
„Nem minden napos látványa van most közönségünknek: festik a Szt. Ferenczrendiek templom tornyát. Talán 18 éve lehet annak, hogy renoválták a templom tornyát; festették, meszelték, vakolták, sőt a torony óráját is mozgásba hozták. Járt is az, de hogy meddig, azt bizony senki sem tudja. Vígan bujkálnak a bádogos legények a gömb alatt. De más is kellene nekünk: Óra! Egy olyan valami, a mi a harangzúgás előtt is megmutatna a delet. Hisszük s bízunk, hogy Kuluncsics Jessze zárdafőnök fáradhatatlan gondozásával a nagykőzönség érdekeit is szem elölt fogja tartani, s a már évek óta pihenő órát megindittatja.”
A szabadkaiak pedig nem reménykedtek hiába, hiszen a Bácskai Friss Újság 1901. június 19-ei száma már arról adott hírt, hogy a városháza és több templom tornyának óráit is megjavítják.
„Lesz már, ami után annyit epekedett Szabadka városának nagy közönsége. Lesz is van is már toronyóra az órátlan tornyokban. Alperesnek nem kell már olyan nagyon félnie, hogy elkésik és elmakacsolják, az utas is nehezebben kési le a masinát. Ezen hírnek pedig csak azért kerítünk nagyobb feneket, mert az órák hiányáról és rosszaságáról immáron sok szó eset.
A szent-györgyi plébánián ma már beállitották az órát, s holnap meg is indítják. Ezen ünnepélyes alkalomból Mamusich Lázár polgármester, Szalay Mátyás főkapitány és Franki István ifj. főmérnök kint jártak szent györgyben, ahol Budanovits Lajos vendégei voltak.
A rokusi plébánián holnap kezdik meg a toronyóra felrakást. Bizony a rokusiaknak jól fog esni az időt jól mutató óra. Ezután a városháza óráját fogják reperálni, mely ha nem is törött, de rozoga. A toronyőr vígan dudálhatja majd ezután: az órámat már megreperálták. s nyugodtabban várja, amikor megszólal majd. Ezután kerül csak sor a Szt. Teréz templom tornyának óráira. Csak azt lehetne kitalálni, hogy mind a nyolcz óralapon egyformán mutatnának a mulatók. Meg még valamit: egy jó városi órást” – írta 123 évvel ezelőtt a Bácskai Friss Újság.