A Nagy Imre utca

Szabadka köztéri szobrait, szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk el, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek a nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
Június 16-án volt Nagy Imre kivégzésének 66. és újratemetésének 35. évfordulója. Ebből az alkalomból e sorozat keretében szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az 1956-os magyar forradalom miniszterelnökének nevét egy utca viseli Szabadkán, a Kisradanovác városrészben.
Nagy Imre 1896. június 7-én született Kaposváron. Az I. világháborúban bevonult katonának, majd orosz hadifogságba esett. A bolsevik hatalomátvétel után belépett a kommunista pártba. 1921-ben hazatért, de 1928-ban Bécsbe emigrált, majd visszatért a Szovjetunióba. 1944 végén tért haza Magyarországra, és tagja lett a Magyar Dolgozók Pártjának. A II. világháború utáni években számos magas állami tisztséget töltött be, volt a többi között földművelésügyi, belügy-, élelmezésügyi miniszter és az országgyűlés elnöke is. 1953-ban Sztálin halála után került először az ország élére, miután a szovjet kommunista párt irányítását egy időre megszerző Berija Moszkvában a hatalom átadására utasította Rákosit. Miniszterelnökként feloldotta a törvénytelen bebörtönzéseket, megszüntette a kitelepítéseket, bezáratta az internálótáborokat és intézkedéseket vezetett be az életszínvonal emelésére. Emiatt népszerű politikussá vált, de 1955-ben Rákosi Mátyás és Gerő Ernő megbuktatta Nagy Imrét és kizáratták a pártból. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után október 24-én nevezték ki ismét miniszterelnöknek. November 1-jén e tisztségében jelentette be Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és semlegesnek nyilvánította az országot. November 4-én a szovjet csapatok támadásakor a budapesti jugoszláv nagykövetségen kért menedéket, de miután november 22-én elhagyta az épületet, őrizetbe vették. 1958. június 16-án a forradalomban betöltött szerepe miatt kivégezték. Holttestét kátránypapírba drótozva, arccal a föld felé hantolták el. Újratemetésére 1989. június 16-án került sor Budapesten több mint százezer ember részvételével. Ez volt a magyarországi rendszerváltás egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye. Nagy Imre sírhelye ma a 301-es parcellában található.
A Nagy Imre utca korábban a XVI. divízió nevet viselte. A XVI. divízió vagy XVI. Vajdasági Hadosztály a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg vajdasági harcosokból álló katonai alakulata volt a II. világháború alatt. A hadosztály alá tartozott az 1944 decemberében magyarokból verbuvált Petőfi brigád is. Szabadka Község Képviselő-testülete 2003. november 10-én megtartott 34. ülésén meghozott határozata alapján a XVI. divízió utca 2007-ben vette fel Nagy Imre nevét, amelyet azóta is visel. 2013. június 29-én Nagy Imre halálának 55. évfordulója alkalmából a szabadkai Nyitott Távlatok civil szervezet keretében működő Nagy Imre Társaság, valamint a Délvidéki ’56-os Műhely az utcában egy családi ház falán felállította Nagy Imre emléktábláját. Az emléktáblát Kudlik Gábor, a Nyitott Távlatok és a Nagy Imre Társaság szabadkai tagozatának akkori elnöke és Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája leplezte le. Az utca a mai napig az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének emlékét őrzi városunkban.