2024. november 27., szerda
SZABADKAI HISTÓRIÁK

Rádiózni tilos

A mai rádiók működési elvén alapuló első készüléket 1920-ban dolgozták ki angol és amerikai tudósok. Az első kereskedelmi rádióadók még abban az évben elkezdték működésüket, majd a rádió elindult hódító útjára. Városunk polgárai azonban a rádiót sokáig nem használhatták, méghozzá a legfelsőbb államvezetés tilalma miatt. A Bácsmegyei Napló 1924. július elsejei száma így ír erről:
„Miután már az egész világon elterjedt a rádió-telefon és a nyugati államokban a szakácsnék is drótnélküli telefonkészülékkel a zsebükben mennek a piacra bevásárolni, hogy alku előtt még útközben is értesüljenek a világpiaci árak alakulásáról. Természetes, hogy végre Jugoszláviába is eljutott a rádió. Ügynökségek alakultak az apparátusok terjesztésére, a Vajdaság legtöbb városában be is mutatták, sokhelyütt vásároltak is felvevőkészülékeket, de Szuboticát az illetékes hatóságok bizalmatlansága mindeddig kizárta a rádiótelefon élvezetéből.
Drótnélküli felvevőállomás felállításához tudvalévően a postaügyi minisztérium engedélye szükséges és az engedélyt a Vajdaságban a minisztérium a noviszadi kerületi katonai parancsnokság véleménye alapján adja ki. Noviszadra, Becskerekre, Szomborba már adtak engedélyt drótnélküli felvevő felállíttatására, a szuboticai kérvényeket azonban hónapok óta nem intézték el. Az illetékes helyi hatóság megtagadta az engedélyt arra is, hogy nyilvános bemutatás végett csak néhány órára szerelhessenek fel antennát Szuboticán.
Szubotica közönsége igy a rádió használata szempontjából hátrányos helyzetbe kerül a többi városokkal szemben. Talán érthető a készülő uj rádiótörvénynek az a tervezett szakasza, amely megtiltja a határtól húsz kilométeren belül drótnélküli leadóállomások felállítását, de a felvevőállomások engedélyezésének megtagadását semmi sem teszi indokolttá. A kémkedéstől való óvakodás sem magyarázza meg a tilalmat, mert titkos híreket rádiótelefonon felvenni nem lehet, hiszen minden állomás nemcsak Jugoszláviában, hanem bárhol másutt is felfoghatja a hanghullámokat, eltekintve attól, hogy felvett hírekkel kémkedni nem lehet. Az is bizonyos, hogy akinek titkos céljai vannak, az engedély nélkül is fel tud állítani drótnélküli telefont, amit a készülék kis terjedelménél fogva a hatóságok soha sem találnak meg. Az pedig bizonyos, hogy aki a hatóságoknál engedélyt kér rádiókészülék használatára, annak nem lehetnek ezzel titkos és államellenes céljai.
Szubotica város közönségének polgári önérzetét is sérti az általános tilalom, a városnak egyéb községekkel szemben másodrendűvé való degradálása és mint értesülünk, a város képviselőtestületének tagjai közt is akció indult meg, hogy a legközelebbi közgyűlésen a szuboticai lakosság nevében tiltakozást jelentsenek be a kormánynál az egyenlőtlen elbánás miatt”  – olvashatjuk a szabadkai napilapban.
A rendelet tarthatatlanságával azonban, úgy tűnik, a minisztériumban is tisztában voltak, ugyanis a Bácsmegyei Napló néhány hónappal a fenti írás után, 1924. december 28-án a következő hírt közölte:
„A belügyminiszter és a postaügyi miniszter közösen 12056. szám alatti rendelettel – amely december hó 27-ikén, szombaton érkezett meg Szuboticára – megadta az engedélyt a szuboticai Lloyd-Társulatnak, hogy rádiófelvevö-állomást állithasson fel.
Mint értesülünk, a Lloyd már a jövő hét folyamára fel is állítja a rádió-állomást.
Eddig a minisztertanácsnak egy rendelete alapján, amely szerint a határtól 40 km.-nyi távolságban rádiófelvevő-állomást sem lehet felállítani. nem adták meg a rádió felállítására az engedélyt. Többször rámutattunk arra, hogy ennek a rendeletnek milyen kevés elfogadható indoka van azon az egyen kívül, hogy a közönség bosszantására nagyon alkalmas. Rádióval kémkedni teljesen lehetetlen s ha Szentán, Szomborban, Noviszadon van rádió, Szuboticán sem származhat veszedelem belőle, ha a modern technikanak ezt a csodálatos találmányát itt is használják.”
Végül újabb hónapok elteltével a szóban forgó rendeletet eltörölték. A Bácskmegyei Napló 1925. október 30-ai száma így írt erről:
„Ismeretes, hogy a postaügyi minisztérium eddigi rendelete szerint a határok mentén húsz kilométernyi körzetben tiltva volt a rádió felszerelése. A rendelet következtében eddig Suboticán és környékén egyetlen rádió-amatőr sem kapott engedélyt rádió-készülék felállítására, úgy hogy ma, amikor már mindenütt nagymértékben elterjedt a rádió, Suboticán nem működik még egyetlen rádió-felvevő készülék sem.
Mint Beogradból jelentik, ezt a régi rendeletét a postaügyi minisztérium csütörtökön megmásította. Dr. Superina Benjamin csütörtökön irta alá uj rendeletét, amely szerint a jövőben engedélyezhető a rádió felállítása a határtól húsz kilométeren belüli körzetben is.
Az uj rendelet tehát orvosolja a rádió-amatőrök régi sérelmét és bizonyosra vehető, hogy a legközelebbi jövőben már Suboticán és környékén is sok rádió fog működni.” – írta majd száz évvel ezelőtt a Bácskai Hírlap.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Rádiót hallgató gyermekek 1920-ban / forrás: wired.com