Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
Az irodalomtörténet Szabadkát Kosztolányi Dezső szülővárosaként tartja számon. Városunk számos módon őrzi neves szülöttének emlékét. Köztük egy utca is viseli nevét. A Kosztolányi Dezső utca a Kertváros városrészben található, nem messze a Szabadkai Rendőrkapitányság épületétől.
Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én virágvasárnap született Szabadkán, Kosztolányi Árpád, fizika- és matektanár, a szabadkai gimnázium igazgatójának és Brenner Eulália gyermekeként. A kisfiút 1885. április 7-én keresztelték meg a szabadkai római katolikus Szent Teréz-plébánián. Középiskolai tanulmányait a szabadkai gimnáziumban kezdte meg, de egy önképzőköri konfliktus miatt kicsapták az iskolából. Így végül magántanulóként Szegeden érettségizett. Első verse már 1901-ben megjelent. 1903-ban Budapestre költözött és a bölcsészkar magyar–német szakára iratkozott be. 1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról hallgatott előadásokat. 1905-ben hazatért és újságírónak állt. Ettől kezdve rendszeresen jelentek meg versei, műfordításai, kritikái. Városunk szempontjából az 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a legjelentősebb. A regény helyszíne az 1899 Sárszege, amelynek mintájául Szabadka szolgált. A műben olyan helyszínek bukkannak fel, mint például a Magyar Király vendéglő, amely az Arany Bárány Szállónak, a Széchényi utca, amely a mai Korzónak vagy az Úri Kaszinó amely a mai városi könyvtár épületében működő Nemzeti Kaszinónak felel meg. Kosztolányinak az 1925-ben megjelent Aranysárkány című regényének helyszíne szintén Sárszeg, és azon belül is a gimnázium. Természetesen a neves író és költő e két regényen kívül számos más művel gazdagította a magyar irodalmat, mint például az Édes Anna, a Nero, a véres költő, vagy A szegény kisgyermek panaszai című alkotásai. Kosztolányi Dezső 1936. november 3-án Budapesten hunyt el.
Szabadka Kertváros városrésze a két világháború között kezdett beépülni. A Kosztolányi Dezső utca mai elnevezését a második világháború után kapta, amit azóta is folyamatosan viselt. Szerencsére azonban nem csak ez az utca őrzi neves írónk emlékét. 1985-ben, Kosztolányi Dezső születésének 100. évfordulója alkalmából, a gimnázium előtti parkban leleplezték a költő mellszobrát, Almási Gábor szobrászművész alkotását. 1993-ban emléktáblát helyzetek el a gimnázium falán Kosztolányi tiszteletére. 2016-ban pedig egy ifjú Kosztolányit ábrázoló szobrot állítottak fel az 1985-ös mellszoborral szemben. Szarapka Tibor szobrászművész munkáját Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a gimnázium két tanulójával – Szűcs Orsolyával és Husnyák Dáviddal – közösen leplezte le. Emellett városunkban gimnázium és színház is viseli Kosztolányi Dezső nevét. Így elmondhatjuk, hogy Szabadka valóban Kosztolányi városa.
Nyitókép: Az utca a Kertváros városrészben található / Patyi Szilárd felvétele
