Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Bartol Kašić utca a Gát helyi közösségben a Zombori út és a Ruđer Bošković utca között található. Különlegessége abban áll, hogy Szabadka azon kevés utcái közé tartozik, amelynek úttestét macskakövek borítják. Ennek az utcának a neve az idők során sokszor változott. Évtizedeken át a Párizsi Kommün nevet viselte.
A Bartol Kašić utca a kezdeti időkben a Szegfű utca nevet viselte. Az 1880-as évektől már Juranich utca néven szerepelt a térképeken. A közterületet valószínűleg Lovro Juranićról nevezték el. Juranić egy a XVII. században élt horvát nemes volt, aki 1566-ban Zrínyi Miklós oldalán harcolt Szigetvárnál a törökök ellen. Ő vitte a királyi lobogót a kitöréskor és az elsők között vesztette életét a csatában. A két világháború között az utca a Mukić utca nevet viselte. A II. világháború után a közterület aztán ismét új nevet kapott: Párizsi Kommün utca. A Párizsi Kommün egy szocialista államszervezet volt, amelyet 1871. március 18-án kiáltottak ki a francia fővárosban. A 92 tagú párizsi községtanács, vagyis kommün az után jött létre, miután Franciaország 1870-ben vereséget szenvedett a poroszoktól, és összeomlott III. Napóleon rendszere. A testületnek egy magyar tagja is volt, Frankel Leó a közmunkabizottság elnökeként tevékenykedett. A kommün számos szociális intézkedést vezetett be, többek között a nyolcórás munkaidőt, szekularizációt hajtottak végre, nyugdíjrendszert vezettek be, államosították a gyárakat és eltörölték az adósságokat. A párizsi kommün azonban mindösszesen két hónapig állt fenn. A francia kormánycsapatok, porosz támogatással 1871. májusban ostrom alá vették Párizst. A katonaság felőrölte a felfegyverzett munkásság erőit. Az elfogott kommünárokat kivégezték. A kommünt követő megtorlás mintegy 80 ezer áldozatot követelt. A kommünt Karl Marx a világ első munkásállamának nevezte, ezért a kommunista történetírás kiemelt eseménykén rögzítette a Párizsi Kommünt. A kelet-európai szocialista országokban közterületeket is elneveztek a rövid életű francia államszervezetről. Így volt ez városunkban is. Az utca ezután az egypártrendszer időszakában ezt a nevet viselte. A nevét még az egypártrendszer bukása utáni években is megtartotta.
Szabadka község képviselő-testülete 2003. november 10-én megtartott 34. ülésén meghozott határozata alapján aztán a Párizsi Kommün utca 2007-ben felvette a Bartol Kašić nevet, amelyet azóta is visel. Bartol Kašić egy 1575 és 1650 között élt horvát jezsuita szerzetes volt, aki az ellenreformáció idején mint író és nyelvész tevékenykedett. Egyik nevezetes munkája, hogy lefordította horvát nyelvre a Bibliát.
Nyitókép: Az utca Szabadka macskaköves utcáinak egyike / Patyi Szilárd felvétele
