Az 1886 és 1955 között élt neves szabadkai orvost és írót, dr. Munk Artúrt talán nem kell bemutatni. Közismert, hogy hajóorvosként tagja volt a Carpathia nevű gőzhajó tisztikarának, amely elsőnek sietett a Titanic hajótöröttjeinek megmentésére. Emellett zászlóalj-orvosként részt vett az I. világháborúban és éveket töltött hadifogságban. A két világháború között viszont dr. Munk Artúr jobbára az orvosok hétköznapjait élte Szabadkán, ahol magánpraxist folytatott. Kevésbé ismert tény, hogy mint szaktekintély Orvosi Dolgok címmel külön orvosi rovata volt a Bácsmegyei Napló című szabadkai napilapban. Munk ezen írásai azért is figyelemre méltóak, mert belőlük sokat megtudhatunk az 1920-as évek Szabadkájáról. Ezért e heti tárcánkban az Orvosi Dolgok néhány érdekesebb passzusát ismertetjük.
Ma már szinte hihetetlen, de a Bácsmegyei Napló 1927. június 12-ei számában megjelent írásában dr. Munk Artúr, mint orvos a fürdőzés jótékony hatásai mellett érvelt olvasóinak. Ha elolvassuk az első pár mondatot azt is megtudjuk, hogy miért is volt erre szükség a XX. század első felében.
„Néhány esztendővel ezelőtt pontos statisztikai adatokkal mutatta ki a Bácsmegyei Napló egyik riportere, hogy Szuboticán nem szívesen fürdenek az emberek. Az igazsághoz híven meg kell állapítanunk, hogy ez a kimutatás azóta se romlott. A százezer lakosságú városra csak két kis fürdő jut, amelyek úgyszólván állandóan konganak az ürességtől. A város centrumában egy kitünően felszerelt, hozzáértő fürdőszemélyzettel ellátott vizgyógyintézet is van – csak az arra rászorulók nem vesznek róla tudomást. Az emberek fürdöiszonyban szenvednek: télen a hideg időjárás, a megfázástól való félelem, nyáron a nagy kánikula tartja őket vissza a fürdéstől. Nálunk a kocsma bizonyára jobb üzlet, mint a fürdő.
A napfény és a szabadlevegö gyógyhatásúnak kiegészítője: a vizkura. A különböző vizgyógymódok a gyógyhatáson felül: távoltartják a szervezettől a betegségeket, edzik a testet. A viz melege a beteg organizmus kitűnő orvossága, a hullámzás előnyösen hat a vérkeringésre és az idegrendszerre, a rendszeres vizkurák közvetve jótékonyan befolyásolják a test összes szerveit” – érvelt a szakember.
Az 1927. június 5-én megjelent írásában pedig ugyanígy érvelt a szabadban való tartózkodás jótékony hatásai mellett.
„Az utolsó évtizedben sokat tanultunk Amerikától. Néhány esztendővel ezelőtt jött divatba Amerikában, hogy gyári munkások, fejmunkások szombat délután nagy tömegekben zarándokolnak a »zöldbe« családostul együtt, sátort ütnek az erdők mélyén, folyó, tó, tenger partján, itt táboroznak, sportolnak, turistáskodnak, base-ballt játzanak, amig a heti robot a városba nem szólítja őket.
A kirándulás lényege: a szabad levegőn való tartózkodás, mozgás, testedzés, az egészség ápolása. A szabadlevegö-kura abban különbözik a napkurától, hogy mig a napkuránál a napra kifektetett meztelen test a nap hő, fény és kémiai sugaraitól várja a gyógyhatást, addig a légkuránál a napnak csak másodlagos szerep jut, fontos: a tiszta levegő és a mozgás” – emelte ki az orvos.
Érdekes dr. Munk Artúr 1927. július 17-én megjelent írása is. Manapság orvosi és életmód jellegű írásokban leginkább arról találunk különböző tanácsokat, hogy hogyan szabadulhatunk meg a felesleges kilóktól, addig kilencvenhét évvel ezelőtt az orvos még egy újfajta hízókúrát mutatott be olvasóinak.
„Az uj hizókura neve: szölöcukorkura. A szőlőcukor – amely az utóbbi években az orvosi prakszisban széleskörű alkalmazást nyert – tulajdonképen nem más, mint gyermekkorunk kedvenc nyalánksága: a krumplicukor.
A felfedezés lényege az, hogy a krumplicukor, vagy hogy tudományos néven nevezzük: a szőlőcukor nagyobb adagokban fogyasztva táplál, hizlal és ami fő, hatalmasan emeli az étvágyat. Megállapítást nyert, hogy a szőlőcukor a legmakacsabb étvágytalanság eseteiben is hatásosnak bizonyult, kivéve természetesen azon eseteket, ahol súlyos organikus elváltozások, krónikus, gyógyíthatatlan betegségek, lázak okozzák az étvágy hiányát.
A kúra kivitele rendkívül egyszerű és teljesen veszélytelen. Nyolc deka finom fehér krumplicukrot olvasszunk fel fél liter teában és ezt az oldatot reggel éhgyomorra fogyassza el az étvágytalanságban szenvedő fél óra leforgása alatt. Három órán belül – addig nem szabad ennie – farkas étvágy jelentkezik, amely a délután folyamán csak fokozódik. Egy hétig naponta végezhetjük a szölőcukorkurát, azután nyolc napos szünetet tartsunk, hogy ujabb nyolc napos kúrába kezdhessünk.
Sikeres kúra esetén átlag heti két kiló súlygyarapodásra számíthatunk, amely bizonyos ideig a kúra abbahagyása után is állandósul” – ismertette a hízókúrát dr. Munk Artúr.
