Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Marija Vojnić Tošinica utca a Kertváros városrészben található. A Kertváros Helyi Közösség épületének ad otthont. Az utca Vojnich Máriának a nevét viseli, aki jótékonysági tevékenységével írta be magát a város történetébe.
Marija Vojnić Tošinica, aki a magyar szakirodalomban bajsai Vojnich Mária vagy Vojnich Tivadarné néven közismert, 1826-ban született a tekintélyes szabadkai nemesi Vojnich család sarjaként. 1851-ben férjhez ment másodfokú unokatestvéréhez, bajsai Vojnich Tivadarhoz. Vojnich Tivadar köztiszteletben álló szabadkai földbirtokos volt, az 1872-ben létrejött Kereskedelmi és Iparbank egyik alapítója. A házaspár háza a mai Petőfi Sándor utca 8. házszám alatti telken állt. Vojnich Tivadar 68 éves korában, 1892. március 29-én hunyt el. Vojnich Mária 1894 nyarán a szerb temető mellett, a Halasi szőlőkben lévő birtokán egy díszes sírkápolnát kezdet építtetni. E sírkápolna 1933-tól Szent Kereszt néven templomként funkcionált. Vojnich Mária 1904. április 21-én hunyt el. Végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát a városra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy azt humanitárius célokra fordítsák, valamint építtessenek belőle egy leányárvaházat. Végakaratát teljesítve megbízottak értékesítették Vojnich Mária minden birtokrészét, házát és vagyontárgyát. Az így befolyt tetemes összeg a Vojnich Mária által létrehozott alapítványhoz folyt be. Igaz, a tervezett leányárvaház, több mint húsz évvel Vojnich Mária halála után, 1927-ben kezdte meg működését Mária Otthon néven. A leányárvaház épülete az ekkor beépülő Kertváros városrészen Nagy Ferenc-telepén épült fel, pont a Vojnich Mária nevét viselő utcában. Ez az utca ebben az időben egyszerűen a Nagy Ferenc telepi utca néven volt ismert, de a hivatalos elnevezése Marija Vojnić Tošinica utca volt, amelyet az eltelt évtizedek és az ez alatt bekövetkezett politikai változások ellenére a mai napig megtartott. A leányárvaház 1955-ig működött. Az árvaház épületének egy része lebontásra került, amikor 1960-ban felépültek a szabadkai Közgazdasági Kar épületei a diákmenzával. A Kertváros Helyi Közösség épületével szembeni régi ház a régi leányárvaház maradványa. Az épület bejárata felett még áll egy szerb nyelvű tábla, amelyen a következő szöveg olvasható: „Marija Vojnić Tošinica Alapítvány”.
A Marija Vojnić Tošinica utcában egyébként nem a Mária Otthon volt az egyetlen jótékonysági intézmény. 1923. augusztus 15-én itt nyílt meg a Szabadkai Zsidó Hitközség által alapított Dr. Singer Bernát Szeretetház-Egyesület kórháza vagy közismert nevén a zsidó kórház. A
kórház a nyitás után nem sokáig maradt a Kertvárosban. 1929-ben egy sokkal modernebb és felszereltebb kórházépület épült a mai Đuro Đaković utca 21-es házszám alatt, amelyet az intézmény 1936-ban vett birtokba. Ez utóbbi épület ad ma otthont a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolának.
Nyitókép: Az épület, amelyen az alapítványt hirdető felirat látható (Patyi Szilárd felvétele)
