Vonatkisiklások a Majsai hídnál

A városunkban jelenleg zajló nagy vasútfejlesztési munkálatok keretében újjáépítik a Majsai hidat. Az építkezések már a végéhez közelednek. Ez a létesítmény egyébként hosszú múltra tekint vissza. 1912–1913-ban épült, és az elkövetkező évtizedekben nem egyszer írtak róla a helyi újságok. 1923-ban a Majsai híd például több vonatbaleset helyszíne is volt.
A Bácsmegyei Napló 1923. október 7-ei, vasárnapi számában arról adtak hírt, hogy Szabadkán kisiklott egy vonat.
„A suboticai vasúti pályaudvaron, a majsai hid alatt levő váltónál szombaton délben fél egy órakor kisiklott a Budapest felöl érkező gyorsvonat. A vasúti baleset nem járt komolyabb következményekkel, mert a mozdonyvezető lélekjelenléte megmentette a gyorsvonat utasait és elejét vette annak, hogy a suboticai pályaudvar színhelye legyen az utóbbi idők egyik legborzalmasabb katasztrófájának. A mozdonyvezető ugyanis, amint a mozdony kisiklott fékezett és ellengözt adott s ezzel megakadályozta, hogy miután a négy első kocsi négy féle irányban szaladt le a töltésről, a többi vagonok, amelyek összekapcsolva maradtak az előzőkkel, letépjék a vasúti hídnak a síntől alig egy méternyi távolságban épült pillérét, ami különben kikerülhetetlen lett volna.
A vizsgálat amely a baleset ügyében megindult idáig még nem tisztázta, hogy mi volt a kisiklás közvetlen oka: hibás váltóállitás-e, vagy pedig az, hogy a pályatestnek ezen a részén korhadtak voltak a talpfák. Nem hivatalos szakértői vélemények az utóbbi magyarázatot fogadják el, annál is inkább, mert ugyanezen a helyen négy hónap előtt már történt hasonló kisikás” – írták a neves szabadkai napilapban.
A beszámolóból az is kiderül, hogy a vonat utasai hosszú várakozás után folytathatták csak útjukat. Erről így írtak a Bácsmegyei Naplóban:
„Minthogy a 238-as vonat nem folytathatta útját Beograd felé, úgy rendelkeztek, hogy a Beogradból érkező gyorsvonat visszafordul és ez viszi a budapesti utasokat tovább. A kisiklott vonat utasait leszállították a megrongálódott kocsikból és beirányították őket a pályaudvarra, a hol az esti órákig várakozniok kellett az utazás folytatására. Az állomásfőnökség értesítésére Kelebiáról segitőmozdonyt küldtek, amelyhez hozzákapcsolták az éppen-maradt személykocsikat és a beográdi gyors utasai ezekre átszállva folytatták utjukat Budapest felé.”
A beszámolóban fentebb megemlítették, hogy abban az évben nem ez volt az első kisiklás. A napilap erről az esetről is közölt további részleteket:
„Junius 10-ikén pontosan ugyanott, ahol most a budapesti gyorsvonat mozdonya és négy első vagonja leszaladt a vágányról, kisiklott egy tehervonat. A vasúti balesetet akkor eltussolta a vasutigazgatóság és a hirről a sajtó nem is szerezhetett tudomást. A tehervonat kisiklása után is indítottak valami házi vizsgálatot, de ahelyett, hogy a váltószerkezetet kijavították volna és a helyett, hogy a rothadt talpfákat újakkal cserélték volna ki, hogy elejét vegyék a baleset megismétlődésének a suboticai vasutigazgatóság filológiai tanulmányokat folytatott és nyelvészeti rendeleteket bocsátott ki. A politizáló vasutigazgatóságnak a magyar nyelv használati jogát elkobzó rendelkezései junius 10-ike óta nem sokat javítottak a rossz állapotban lévő pályatesten és igy történt, hogy miután a magyar nyelv szerencsésen kisiklott a suboticai vasutigazgatóság körletéhez tartozó vonalakon, erre a sorsra jutott most a budapesti gyors is…”
A Bácsmegyei Napló október 19-ei, pénteki számában aztán arról számoltak be, hogy újból kisiklott egy vonat a Majsai hídnál. Erről az esetről a következőket tudhatjuk meg a napilapból:
„Csütörtök délután hat óra tájban állították össze azt a tehervonatot, a melyet Kelebia felé kellett indítani. A szerelvény összeállítása közben a tehervonat a pályaudvaron tolatott és közben eljutott a majsai hidhoz közellevő kritikus váltóhoz, amelyet ugylátszik a vasutigazgatóság még nem javíttatott meg alaposan. Amikor a váltón a tehervonat mozdonya keresztülfutott, a kerekek nagyot zökkentek, mire a mozdonyvezető gyorsan fékezett, mert a gyanús váltót ismervén, kisiklástól tartott. Az ellengőzzel sikerült is megelőznie azt, hogy a tehervonat ne szaladjon bele a hid pillérébe, azt azonban nem tudta már megakadályozni, hogy a tehervonat egyik kocsija ki ne ugorjon a sínekből. Ez a kisiklott kocsi felborult és erősen megrongálódott.
Csak a véletlenen múlt, hogy az újabb vasúti szerencsétlenség emberéletben nem okozott kárt, azonban a forgalom a szuboticai pályaudvaron egész a késő esti órákig megakadt úgy, hogy a vonatok csak nagy késéssel indulhattak. A vasutigazgatóság részéről újból azonnal megindult a vizsgálat, amely eddig csak azt tudta megállapítani, hogy a kisiklott teherkocsi viselkedett szabályellenesen”  – írta több mint száz évvel ezelőtt a Bácsmegyei Napló.