A Singer Adolf utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Singer Adolf utca a Kertváros városrészben található, és egy szabadkai orvosnak, újságírónak, a munkásmozgalom mártírjának nevét viseli.
Dr. Singer Adolf 1897-ben született Szabadkán. Már középiskolásként aktív tagja volt a munkásmozgalomnak. 1919–1920-ban részt vett a kommunista párt Szabadkán szervezett tüntetésein, az éhínség elleni felvonulások egyik szónoka volt. 1921-ben dr. Boschán Sándorral és néhány újságíróval baloldali politikai lapot alapított. Főiskolás korában csatlakozott a kommunista párthoz és haláláig annak hűséges tagja maradt. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, majd Zágrábban folytatta, végül Prágában doktorált. Szakorvosi kézbesítést a bécsi belgyógyászati klinikán szerzett. Orvosi praxisát 1925-ben kezdte meg szülővárosában. Rendelője az Aleksandar király utca (a mai Korzó) 15. szám alatt működött. Emellett a Vörös Segélynek is tevékenykedett. E nemzetközi szervezetet a Kommunista Internacionálé kezdeményezésére 1922-ben hozták létre a baloldali üldözöttek és családjaik megsegítésére. Dr. Singer Adolf a Vörös Segély nemzetközi kongresszusán képviselte Szabadkát. Az 1929 januárjában bevezetett királyi diktatúra után a baloldali szervezetek működését betiltották. Egyedül a dr. Beer Imre által kezdeményezett Munkássegély elnevezésű jótékonysági szervezet működhetett Szabadkán, amely álcája alatt folytatták a kommunisták az illegális tevékenységüket. Dr. Singer Adolf is tagja volt e szervezetnek. 1931 nyarától a kommunisták röpiratok terjesztésébe kezdtek, amire a rendőrség is felfigyelt, majd letartóztatásokba kezdett. 1932-ben dr. Singer Adolf is több hónapos vizsgálati fogságba került. 1932-túl a Tovább című folyóirat politikai cikkírója, majd 1934-től a Híd című baloldali irodalmi folyóirat munkatársa. Egy évvel később pedig egyik kezdeményezője és a szerkesztőségének a tagja a legálisan megjelenő kommunista lapnak, a Népszavának. 1941-ben, miután a magyar csapatok bevonultak Bácskába, elvállalta egy illegális elsősegélynyújtási tanfolyam vezetését, továbbá a kommunista ellenállók számára kötszereket, gyógyszereket tárolt, és röpiratokat fordított magyarra. 1941 augusztusában helyi kommunisták a sándori tanyákon gabonát gyújtottak fel. A gyújtogatások után a hatóságok széles körű nyomozást indítottak, annak érdekében, hogy felszámolják a kommunista mozgalmat. Dr. Singer Adolfot letartóztatták, majd 1941. november 15-én huszonhárom társával együtt, köztük Mayer Ottmárral, állt a magyar királyi honvéd vezérkar főnökének rögtönítélő bírósága elé. A bíróság rendszerellenes szervezkedés, szabotázscselekmények előkészítése és idegen hatalom javára folytatott felderítés miatt mindannyiukat bűnösnek találta és kötél általi halálra ítélte. Később a bíróság kilenc elítéltnek megkegyelmezett és a halálos ítéletet börtönbüntetésre változtatta. A 15 halálra ítéltet, köztük dr. Singer Adolfot, 18-án, a mai bíróság helyén álló egykori laktanya udvarában végezték ki.
A Kertváros városrész a századforduló után kezdett kiépülni. Az utca is ekkor keletkezett. Körvonalai már egy 1928-as és egy 1936-os várostérképen is felfedezhetőek, igaz, elnevezése nem volt, legalábbis a térképeken nincs feltüntetve. A Singer Adolf nevet a II. világháború után kapta, amit azóta is visel. Dr. Singer Adolf neve megtalálható a Szabadkai Bíróság épülete közelében álló, az Akasztottak balladája címet viselő emlékmű tábláján, valamint dr. Singer Adolfnak mellszobra is van a szabadkai Közegészségügyi Intézet előtt található orvosok nagyjainak szoborparkjában.