Augusztusban van az 1968-as csehszlovákiai intervenció évfordulója. A Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai (Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Bulgária és Magyarország) augusztus 20-áról 21-ére virradó éjjel bevonultak Csehszlovákiába és leverték az ottani, prágai tavasznak nevezett reformkísérletet. Az akkori események közvetve városunkra is hatást gyakoroltak. Az akkori eseményeket a 7 Nap című szabadkai hetilap korabeli lapszámai segítségével elevenítjük fel.
A 7 Nap 1968. augusztus 23-ai számában, mivel nem sokkal a katonai intervenció után jelent meg, még csak egy rövid hírt találunk a csehszlovákiai eseményekről, amelyben a Jugoszláviában tartózkodó csehszlovák turisták helyzetéről írtak.
„A szabadkai társadalmi-politikai szervezetek gondoskodtak az Észak-Bácskában tartózkodó csehszlovák turisták elhelyezéséről. Az Üdültető Szövetség palicsi otthonában, a palicsi sportszállóban és autocampingban helyezték el őket, ahol ingyenes ellátásban részesülnek. Szükség esetén más turisztikai létesítményeket is azok rendelkezésére bocsátanak, akik egyelőre Jugoszláviában maradnak, vagy azért, mert így jobbnak látják, vagy pedig azért, mert a magyar hatóságok nem engedték át őket a határon. A szabadkai autóklub jugoszláviai tartózkodásukkal kapcsolatban minden fölvilágosítást megad nekik. A Vöröskereszt községi bizottságának tagjai – egészségügyi személyzettel együtt – csütörtökön fölkereste őket, és orvosi segélyben részesítette az arra rászorulókat és egyéb segítséget nyújtott nekik.”
A 7 Nap augusztus 30-ai számában már egy részletes riportot olvashatunk arról, hogy hogyan is érintették a csehszlovákiai események városunkat.
„Amióta a múlt szerdán [augusztus 21-én], a hajnali órákban, megdöbbenve hallották a hihetetlen hírt a Csehszlovákia ellen elkövetett agresszióról, Szabadka lakói szinte el nem mozdulnak a rádió és a televíziós készülékek mellől. Az első pillanatokban zavartan, értetlenül tették föl egymásnak a kérdést: »Hogyan lehet az, hogy a magukat szocialistának nevező országok, a marxizmus, a szocializmus nevében, megszállnak egy szuverén szocialista országot anélkül, hogy az arra bár mi okot adott volna nekik?« Azt persze senki sem hitte el, hogy Csehszlovákiában ellenforradalom van, hiszen sok száz polgárunk járt ott vendégségben az elmúlt hetekben, legmagasabb rangú vezetőink is ott jártak és senki sem tapasztalt olyasmit, amiből ellenforradalmi mozgolódásra lehetett volna következtetni” – olvashatjuk a hetilapban, majd alább így folytatódik a riport:
„[...] már szerdán, a délelötti órákban megtartották első tiltakozó összejöveteleiket a község munkaszervezeteinek dolgozói. Mikor azután a rádió közölte Tito elvtárs nyilatkozatát a csehszlovák helyzetről, a spontán megnyilvánuló tiltakozások szervezett formát öltöttek. Így azután csütörtökön, a község társadalmi-, politikai- és gazdasági szervezetei és szervei képviselőinek tanácskozásán Antun Milndanović-Dela, a Kommunista Szövetség községi választmányának politikai titkára már az egész lakosság véleményét tolmácsolta, amikor nevében elítélte a Csehszlovákia ellen elkövetett agressziót, amikor kitartásra és bátorságra buzdította a leigazott ország népét, s amikor kijelentette, hogy Szabadka község kommunistái, dolgozói és lakói internacionalista kötelességüknek tesznek eleget, amikor szolidaritást vállalnak a szocialista Csehszlovákia népével, a megszállók elleni küzdelmükben.
Az ülés után egymást követték községszerte a tiltakozó értekezletek. A Kommunista Szövetség minden szervezete még a nap folyamán alapszervezeti és tagozati gyűléseket tartott, amelyeken részt vettek a munkaszervezetek dolgozói, a városi és falusi körletek lakói. Másnap már a Szocialista Szövetség, az ifjúság és a nők szervezetei egyhangúan elítélte a Varsói Szerződés öt tagállamának agresszióját a szocialista Csehszlovákia ellen.”
A riportban részletesen foglalkoztak a városunkban tartózkodó csehszlovák turisták helyzetével is, akiket igyekeztek a hazájukban zajló események híreivel ellátni.
„Vendégeink egész nap rádiók mellett ülnek. Tájékoztatásuk érdekében az Újvidéken megjelenő Hlas Ludu című szlovák nyelvű hetilap szerkesztősege minden rendes és rendkívüli számát elküldi nekik. A Szocialista Szövetség azonban ezen fölül minden nap közlönyt ad ki cseh nyelven s a szerkesztőségnek Djuro Stipić, Antun Kovačić, Jugoslav Jerković és Sonja Szendrei mellett csehszlovák tagjai is vannak” – írták a hetilapban, majd alább már arról adtak hírt, hogy a csehszlovák turisták egy része elindult hazafelé:
„Miután hétfőn [augusztus 26-án] – úgy hírlett – megnyílt néhány határátjáró Ausztria és Csehszlovákia, illetve Csehszlovákia és Magyarország között, vendégeink egy része – főként azok, akik szabadságuk idején otthoni gyermeküdülőikben, vagy rokonaiknál hagyták gyermekeiket – haza indult. Az útrakelő csehszlovák barátainkat vállalataink élelmiszercsomaggal, autóklubunk pedig üzemanyag bónnal látja el.”
Nyitókép: Lángoló szovjet tank Prágában 1968-ban / forrás: wikipedia.org