„Talpra városi képviselők!”

Jelenleg a Budapest–Belgrád gyorsvasút felújítási munkálatai zajlanak városunkban. E vasútvonal építése 1881-ben kezdődött és 1882. december 5-én Budapest és Szabadka között már meg is indult a vasúti forgalom. De az, hogy a magyar és a szerb főváros közötti vonal Szabadkán halad át, nem volt magától értetődő.
A Szabadkai Ellenőr című helyi közlöny 1879. szeptember 14-ei száma közölte Pest vármegyének a magyar országgyűléshez intézett kérvényét. Ebben a Budapest–Zimony vasútvonal megépítése mellett érveltek, amely elképzelésük szerint Szabadkán haladt volna át.
„Hazánk kedvezőtlen pénzügyi helyzete s éghajlati viszonyai által oda vagyunk utalva, hogy mezőgazdaságunk lehető fejlesztése mellett iparunkat is mi előbb virágzóvá tenni igyekezzünk, miszerint a nyugati müveit államok iparával versenyre kelhessünk.
Ezen cél elérésére ez idő szerint legfontosabb kérdésnek tartjuk a budapest–zimonyi vasútvonalnak
Budapesttől Szabadka irányában leendő kiépítését, mert – hitünk szerint – a szerb vasuti forgalomnak az ország szívóséi s minden irányú fejlődésének központjával: Budapest fővárossal legrövidebb közvetlen összeköttetésbe hozatala, világforgalmi jelentőségénél fogva, nemcsak a főváros, de az egész ország iparának, kereskedelmének hathatós lendületet fog adni, miután nemcsak iparcikkeinkkel találunk a keleten biztos és hálás piacot, de általában az országnak kelet felé irányuló kereskedése a jelzett Vasuti vonal által kiszámithatlan előnyökben fog részesülni” – állt Pest vármegye kérvényében, majd alább így folytatták:
„Meg vagyunk győződve, hogy a mélyen tisztelt képviselőház, a megyénk érdekéből előadottaktól eltekintve is, jól ismeri a többször említett vasútvonalnak az ország kereskedelmére oly nagy horderejű voltát s ismeri a nemzet hangulatát, mely ezen vasútnak a jelzett irányban leendő kiépítését óhajtja: ennélfogva bizalomteljesen kérjük a mélyen tisztelt képviselőházat, hogy a budapest–zimonyi vasútnak Budapesttől Szabadka város irányában állami költségen leendő mielőbbi kiépítését törvényhozásilag elrendelni méltóztassék.”
A kérvény közlése utáni hetekben a Szabadkai Közlöny vezércikkekben követelte, hogy a városi honatyák foglalkozzanak Pest vármegye kérvényével és kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a vasútvonal Szabadkán haladjon át.
„A szomszédok mozognak, erélyes hangon, érvekkel fegyverezve a »budapest–zimonyi« vaspályát városunk hátárán kívánják keresztül vitetni; lapunk legutóbbi számában »Pestmegye« feliratát a képviselőházhoz közöltük is –, a napi lapokban mindenütt olvasható, hogy a közvélemény országos érdekű kérdésnek tartja, miszerint a kérdéses vaspálya városunk területén keresztül vezettessék, sőt a külföldi sajtó is foglalkozott e tárgygyal és mi hallgatunk, nálunk semmi életjel nem mutatkozik, a közöny és az apathia azonban oly mértékben uralkodik, hogy megdöbbenve kell kérdeznünk: ily életkérdésben honnan ez a megbocsáthatlan részvétlenség?” – tették fel a kérdést a Szabadka Közlöny szeptember 18-ai számában.
A lap szeptember 25-ei számában pedig így fordultak a város képviselőihez:
„E végből mindent el kell követnünk, hogy a többször említett vasúti vonal Szabadkán át épitessék, ez ügyért Szabadkának minden erkölcsi és anyagi erejét ki kell fejteni, ha mindjárt ez Szabadka városának százezrekbe is kerülne – mert erre nézve idővel kárpótolva leend. Talpra tehát városi képviselők, tegyék a magukét.”
A Szabadkai Közlöny felhívása végül úgy tűnik meghallgatásra talált, ugyanis 1879. szeptember 24-én a város közgyűlése valóban összeült és foglalkozott a vasút ügyével. A lap szeptember 28-ai száma így számolt be erről:
„Felolvastatott Pestmegyének, ti »pest–zimonyi« vasut tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata. E tárgyhoz először is Mukits Ernő országos képviselőnk szólott, megemlítvén, hogy a magas kormány előbbi állását – ez ügyben – még most is fentartja s ezt következőleg indokolja: a »budapest–szabadka–zimonyi« vonal a legrövidebb, legtermékenyebb és kiépítésében semminemű technikai akadály nem fordul elő; továbbá képviselőnk kérdést intézett a minister úrhoz az iránt is, hogy mi célból tanulmányozzák a kalocsa–baja–zombori talajt a vasúti mérnökök; erre nézve a minister ur azon választ adá – úgymond – hogy a kalocsa–baja–zombori vasutat egy francia társulat hajlandó minden garantia nélkül kiépíteni, s ezen vonal tanulmányozására maga részéről is szintén három állami mérnököt rendelt ki, a mi pedig az osztrák államvaspálya társulatot illeti, az a nagykikinda–páncsovai vonalat szintén garantia nélkül óhajtja kiépitettni; az egész eljárásból az tűnik ki, hogy e két társulat a mi vesztünkre egymással szövetkezett. Mindezeknél fogva indítványozza, hogy a régi bizottság vegye kezébe az ügyet és éber figyelemmel kisérje a történendöket, a közgyűlés pedig felirattal járuljon a képviselőházhoz, a maga részéről erkölcsi kötelességének tartja csekély tehetségéhez képest szolgálatát felajánlani.”
A városi képviselő-testület végül, mint tudjuk, sikerrel járt, hiszen a vasútvonal valóban Szabadkán keresztül halad át.