Az Ivo Lola Ribar utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek a nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
Az Ivo Lola Ribar utca a főposta épülete és az Ivan Goran Kovačić Általános Iskola között húzódik és a partizánmozgalom egy kiemelkedő alakjának a nevét viseli.
Ivo Lola Ribar 1916. április 23-án született Zágrábban, a neves horvát és jugoszláv politikus Ivan Ribar fiaként. Diakováron, Károlyvárosban és Belgrádban nőtt fel. Párizsban és Genfben tanult. A Belgrádi Egyetem Jogi Karán 1939-ben végzett. Már a tanulmányai alatt elkezdett érdeklődni a közélet iránt. Egyetemi évei alatt hallgatótársai révén került kapcsolatba a kommunista mozgalommal. 1935-ben a párt ifjúsági szervezetének a tagjává, 1936-ban pedig a párt tagjává vált. Amikor 1937-ben Josip Broz Tito a kommunista párt főtitkárává választották, Ivo Lola Ribart nevezte ki a párt központi végrehajtó bizottságának élére, és az ifjúsági mozgalomról alkotott elképzeléseinek végrehajtásával bízta meg. Ribar így számos ifjúsági megmozdulást, akciót és sztrájkot szervezett, valamint útjára indította és szerkesztette a „Studenta” és a „Mladost” című lapokat. Kommunista tevékenysége miatt 1940 januárjában a jugoszláv királyi hatóságok letartóztatták. A fogságból a közvélemény nyomására az év májusában szabadult. Jugoszlávia 1941-es megszállása után Ribar a fegyveres felkelést szervezte és készítette elő. A fegyveres felkelés kitörése után is legfőképp a partizánmozgalom szervezőjeként szerzett magának hírnevet. Horvátország, Szerbia és Macedónia megszállt területein szervezte meg a mozgalmat. Tito megbízásából többször is járt az usztasák uralta Zágrábban. A partizánok legfelsőbb vezetése 1943 októberében Ivo Lola Ribart azzal bízta meg, hogy utazzon Kairóba, hogy ott, mint az új Jugoszlávia első meghatalmazott képviselője, folytasson tárgyalásokat a szövetségesekkel. Repülőgépét azonban 1943. november 27-én a Glamocki Polje-i repülőtéren közvetlenül a felszállás előtt egy német vadászrepülőgép lebombázta. A támadásban Ivo Lola Ribar több társával együtt életét vesztette.
Az Ivo Lola Ribar utca a dualizmus korában a Tompa utca nevet viselte, majd az I. világháborút követő impériumváltás után a Posta utca (Poštanska ulica) elnevezést kapta. Mai elnevezését a II. világháború után szerezte. A kommunista államvezetés ugyanis Ivo Lola Ribart a népfelszabadító háború és a szocialista forradalom ikonjává tette, és közterületeket, oktatási intézményeket, kulturális egyesületek sorát nevezték el róla szerte a titói Jugoszláviában. Nem mellesleg Szabadkán 1961-ben a Sétaerdő mellett épült egyetemi kollégiumot is Ivo Lola Ribarról nevezték el. A névadónak 1982-ben állítottak mellszobrot, amely az épület előtt kapott helyet. Ivo Lola Ribar emlékműve Sava Halugin okleveles szobrászművész alkotása.