Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Jovan Cvijić utca a Vasutas-település helyi közösségben található. A Majsai híd lábától húzódik a Sava Kovačević utcáig, és egy neves szerb földrajztudós nevét viseli.
Jovan Cvijić 1865. október 12-én született Loznicán, egy szerb kereskedő fiaként. Az általános iskolát szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait Belgrádban végezte. 1884-ben, miután befejezte a középiskolát, külföldön szeretett volna orvosi tanulmányokat folytatni, de a loznicai önkormányzat nem tudott ösztöndíjat biztosítani számára. Így egy gimnáziumi tanárának tanácsára Belgrádba ment földrajzot tanulni. 1889 és 1892 között a Bécsi Egyetem hallgatója volt, ahol geofizikát és geológiát tanult. 1894-ben szintén az osztrák főváros egyetemén megszerezte a doktori fokozatot. Egész életét Szerbia és a Balkán-félsziget földrajzi tanulmányozásának szentelte. 1905-ben, amikor megalapították a Belgrádi Egyetemet, tagja volt az intézmény első nyolc rendes tanárának. 1893-ban ő alapította a Bölcsésztudományi Kar Földrajzi Intézetét, amelynek haláláig a vezetője volt. 1910-ben megalapította a Szerb Földrajzi Társaságot. Az első világháború után Cvijić kulcsszerepet kapott a formálódó új egységes délszláv állam politikai határainak meghatározásában. 1918 végén a szerb kormány Cvijićet a néprajzi határok első szakértőjévé nevezte ki, majd 1919-ben a szerb küldöttség tagjaként vett részt a párizsi békekonferencián. A békekonferencián a Cvijić által készített etnográfiai térképek Mihajlo Pupin érdekérvényesítő képességével együtt nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Bánátot, Baranyát és a Bled-háromszöget (Bled, Bohinj, Triglav) végül az SZHSZ Királysághoz csatolták. A békekonferenciának köszönhetően Cvijić világhírnévre tett szert. Nyolc tudományos akadémia választotta tagjai közé, a párizsi Sorbon és a prágai Károly Egyetem díszdoktori címet adományozott neki. Bár a délszláv állam létrejöttében jelentős szerepet játszott, politikai szerepet nem kívánt vállalni. 1927. január 16-án hunyt el Belgrádban.
A mai Jovan Cvijić utca körüli terület, vagyis az egykori Majsai kapu környéke a XIX. század végén kezdett beépülni. Először a mezőgazdasági munkások szegényes házai jelentek itt meg, majd az ipari üzemek megjelenése után az ipari munkások is ide építkeztek. Az I. világháború után pedig vasutas-kolónia szebb házaival bővült a Majsai kapu környéke. E városrész első utcanevei is az I. világháború után készült várostérképeken bukkannak fel. Egy 1928-ban készült szabadkai térképen az utca már Cvijić nevét viselte. A II. világháború alatt az utca a Nagyszombat nevet kapta, majd a háború után ismét visszakapta a Jovan Cvijić nevet, amelyet mind a mai napig visel.
Nyitókép: Az utca a Majsai híd lábánál kezdődik / Patyi Szilárd felvétele
