A Tomislav király tér

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Tomislav király-tér a Petőfi Sándor utca, a Karađorđe út és a Bajai út kereszteződésénél található, amely a horvátok első királyának a nevét viseli. A téren egy közkereszttel ellátott kis háromszögletű park áll.
Tomislav király 914-től mint fejedelem uralkodott Horvátország felett. Valószínűleg Muncimir horvát fejedelem fia volt, a Trpimir-ház tagja. Uralkodása alatt a horvát állam területe jelentősen megnőtt. Főleg Bosznia és Dalmácia irányába terjeszkedett. X. János pápa egy 925-ben kelt levelében Tomislavot királyként említi, de a horvát uralkodó koronázásának időpontjáról és tényéről nincs információ. Tomislav hatalma csúcspontján sikeres háborúkat vívott a Bolgár Birodalom ellen. Valamikor 925 és 928 között a bolgárok, miután elfoglalták Szerbiát, egy nagy támadást indítottak Horvátország ellen. Tomislav azonban olyan katasztrofális vereséget mért az ellenséges seregre, hogy annak szinte minden tagja elesett. A vereség hírére állítólag Nagy Simeon bolgár cár szívinfarktust kapott és elhunyt. Tomislavot egy 928-as forrás említi utoljára, azt követően nincs róla történelmi alatt. Valószínűleg 928-ban vagy ezt követő években hunyt el. Tomislavot II. Tripmir követte a trónon.
A Tomislav király tér a dualizmus korában az Arany János tér nevet viselte. Nyilván nem véletlen, hogy az a tér, amely a Petőfi Sándor utca végén található, kapta Petőfi jó barátjának a nevét. Arany János a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, a magyar balladaköltészet legnagyobbja. Irodalmi pályafutása 1845-ben indult Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzával. Széles körű ismeretséget pedig az 1846-ban készült Toldi című elbeszélő költeményével szerzett. Petőfihez fűződő barátságát is ez utóbbi költeményének köszönheti, ugyanis Petőfi a Toldi elolvasása után írta meg Aranynak az első levelét. Arany aztán válaszolt e levélre és így elkezdődött a két költő barátsága. 1847-ben Petőfi kilenc napot töltött Aranynál. Petőfi ekkor írta Arany Lacinak című versét. Petőfi és Szendrey Júlia fiuk, Zoltán világra jötte után Aranyékat kérték fel keresztszülőknek. A szabadságharc alatt, amikor Petőfi katonai szolgálatát töltötte, családját Arany Jánosra bízta. A barátságot Petőfi halála szakította meg.
Az 1900-as évek elején egyébként e téren volt a tollpiac. Az Arany János tér az I. világháború végét követő impériumváltás után kapta a Tomislav király elnevezést, amelyet azóta is visel. Nem mellesleg a téren kialakított háromszögletű kis parkban áll egy márványból készült közkereszt, amelyet egy szabadkai földbirtokos, Vér Ferenc emeltetett 1863-ban. A közkeresztet a hívek adományaiból 1999-ben újították fel.