A polgármester első megmérettetése

Százhúsz évvel ezelőtt törvényhatósági bizottsági választásokat tartottak városunkban. Ezek a voksolások azért voltak különlegesek, mert ez jelentette az első politikai megmérettetést dr. Bíró Károlynak, az 1902 decemberében hivatalba lépett polgármesternek. A Bácsmegyei Napló 1904. november 24-ei Az ütközet előtt című vezércikkében így foglalták össze a választások tétjét:
„Szabadka városa életében két év előtt, mikor dr. Biró Károlyt választották meg polgármesternek, egy uj éra vette kezdetét. Azok a nagy természeti erők, melyek a város javát és nagyságát szülik, – de a melyeket 18 évi bűnös kormányzati rendszer [itt Mamuzsich Lázár, dr. Bíró Károly elődjének 18 éves polgármesterségére utalnak] egészen elnyomott, egyszerre felszabadultak s a város a haladásnak útjára zökkent.
Az egyesek érdekeinek s a kortes szolgálatoknak kielégítése helyett egyedül a közügyeknek szolgálata vezette az uj hatóságot. Szabadka város roppant adósságai melyeket az előbbi hatóság akasztott a város nyakába, az okos, körültekintő és takarékos gazdálkodás folytán rohamosan apadni kezdtek.
A borfogyasztás kérdésének rendezése minden egyes polgárt súlyos gondoktól szabadított fel.
A városi hatóság ügyes nemzet gazdászati politikával gyárakat szerez a városnak, melyekben száz és száz munkáskéz kap alkalmazást s ezáltal biztos életmódot.”
A Bácsmegyei Napló november 26-ai, a választás napján megjelent számának vezércikke nem kevés pátoszossággal buzdította szavazásra a szabadkai választókat.
„Polgártársak! Szent napra ébredtetek. A mindenható megengedte nektek, hogy szavazati jogotokkal élve, ma döntsetek várostok jövője fölött.
Szent ez a nap, ünnepnaptok ez nektek, melyet hiába vennetek nem szabad, mert ez is annak a parancsolata, aki nektek szülővárosul adta Szabadkát, Magyarországnak ezt a legáldottabb városát.
Polgárok, mielőtt az urna elé lépnétek, elmélkedjetek e szent nap jelentősége fölött. Számoljatok le lelkiismeretetekkel, mert csak magatokra vethettek, ha a jónak az ellensége, az ámító sátán lelkének sarja elcsábít benneteket” – olvasható a napilapban.
A választások eredményeit, amely dr. Bíró Károly és pártjának sikerét hozta, a lap november 27-ei számában ismertették.
„Csendben, rendzavarás nélkül mult el a törvényhatósági bizottsági tagok választása.
És diadalmasan a hatósági párt részére. Sőt diadalmasabban, mint azt várták. Ez a diadal jutalom a polgármesternek és az őt támogató hatósági pártnak, elismerése annak, hogy a polgármester működésével mindenki meg van elégedve. És ez az elismerés, ez a jutalom biztosítéka annak, hogy a polgármester és a hatalmasan megerősödött hatósági párt, fokozottabb buzgalommal fog törni városunk javára.
Ennek az igazságnak a megállapítása után áttérhetünk a választások eredményének bírálására és részletezésére.
Az I. II. III. és IV. körben, Kelebián, Tavankuton, Verusicson a hatóság szavazólapja változatlanul jött ki. Hét körben tehát teljes a győzelem. Pedig Verusicson és a II. körben a legnagyobb erőfeszítéssel, terrorizmussal dolgoztak a hatóság jelöltjei ellen. A III. körben háromszoros szavazat többséggel jött ki a hatóság pártja, a IV. körben az ellenzék nem is mert ellenjelölteket állítani.
Az V. és VI. körben győzött az úgynevezett Mukics párt, de megjegyzendő, hogy a Mukics párt jelöltjei sem feltétlenül hatósági ellenzékiek.
Hátra van még a VIII. és VII. kör. Ez a két kör megoszlott, úgy azonban, hogy az ellenzék emberei közül kevesebb került az obtyinába, mint a hatósági párt jelöltjei közül. Sőt elmondhatjuk azt is, hogy a VII. körben nem is Mukics Simon, hanem idb. Gálfy György győzött.
A VII. körben még egy nagyon figyelemreméltó eredmény állapítható meg és ez az, hogy dacára a függetlenségi eszmék vérmes hangoztatásának a hatósági ellenzék részéről, ezek csak 14 szavazat többséggel tudtak diadalmasan kikerülni az urnából” – írta a Bácsmegyei Napló, majd alább így foglalták össze az eredmények legfőbb tanulságát:
„Tudjuk azt, hogy most majdnem kivétel nélkül az ellenzék emberei léptek ki a törvényhatósági bizottságból. Ezek tehát valamennyien visszakerülhettek volna, és Biró Károlynak azért a többsége mégis meg van. Pedig nem ez történt, hanem történt igenis az, hogy a hatóság részéről nyolc és fél kerületben jöttek ki az urnából a jelöltek diadalmasan. A közgyűléseken tehát most már a nagy abszolút többség Bíró Károly dré és a mai hatósági párté.”
Dr. Bíró Károly polgármesterként tehát sikerrel vette az első politikai megmérettetését. Ezt a sikert aztán 1918-ig, amikor az őszirózsás forradalom idején kénytelen volt távozni az általa építtetett Városházáról, rendre megismételt.