Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Gaj utca az Újfalu helyi közösségben található, amely Ljudevit Gaj, a XIX. században élt horvát nyelvész, író, újságíró, politikus, a horvát megújhodási mozgalom egyik vezetőjének nevét viseli. Az utca ad otthont a helyi közösség épületének.
Ljudevit Gaj vagy magyarosan Gáj Lajos a horvátországi Korponán született 1809. július 8-án, német származású családban. Édesapja gyógyszerész volt. Gaj már fiatalon írt költeményeket többnyire német nyelven. Első könyvét 1826-ban adták ki Károlyvárosban. Iskolai tanulmányait Bécsben, Grazban, Lipcsében és Pesten folytatta, ahol kapcsolatba került a szláv nacionalista értelmiséggel. Pesten ismerkedett meg Ján Kollárral, a pánszláv testvériség fő ideológusával, aki meggyőzte őt arról, hogy cseh mintára alakítson ki egy ábécét. 1830-ban meg is jelentett Gaj legfontosabb műve, amelyet a horvát szláv helyesírásról írt horvát és német nyelven. 1834-ben nagy eredményt ért el azzal, hogy megszerezte a király hozzájárulását egy irodalmi rovattal rendelkező horvát napilap elindításához. A lap első száma Novine Hrvatske címmel jelent meg 1835. január 6-án. Ugyanezen év decemberében Gaj ebben az újságban egy kiáltványt tett közzé, amelyben a régi horvát írásmód elhagyására és az általa kidolgozott új írásmód elfogadására szólított fel. Ennek megfelelően ezután lapját is ezen új írásmóddal nyomtatták. Gaj mozgalmához a horvát értelmiség jelentős része csatlakozott, ennek köszönhetően sikerült megerősítenie a horvátok nemzettudatát és új alapokra fektetni a horvát irodalmat. Ezért sokan a horvát nemzet újjászületésének időszakaként tartják számon ezt a korszakot. Gaj 1840-ben Oroszországba, 1846-ban a Szerb Fejedelemségbe látogatott. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 1848-ban Jelašićot horvát bánná nevezzék ki, azonban kettejük viszonya csakhamar ellenségessé vált. Gajt azzal vádolták meg, hogy Miloš Obrenović szerb fejedelmet egy zágrábi szállodában fogságban tartotta és megzsarolta. Jelašić nyomozást indított az ügyben, és bár az esetet nem sikerült maradéktalanul tisztázni, Gaj karrierje derékba tört. Elveszítette korábbi társadalmi befolyását. 1853-ban a hatóságok még hazaárulással is megvádolták. Ezt követően a közélettől teljesen visszavonult. Saját nyomdájában dolgozva, szegénységben élt. Megkeseredetten, sokak által elfeledve hunyt el Zágrábban 1872. április 20-án.
A mai Gaj utca környéke a XIX. század első felében kezdett beépülni, amelyet ekkoriban Sörház utcának neveztek. Az 1880-as évektől az utcát Bethlen utcának nevezték. Mai elnevezését az I. világháború végét követő impériumváltás után kapta, amelyet a II. világháború után is megtartott.
Nyitókép: Az utcában található Újfalu helyi közösség épülete / Patyi Szilárd felvétele
