Sándor bekebelezésével az új évbe

Bár már tíz nap eltelt azóta, hogy beléptünk az új évbe, illő, hogy e kis helytörténeti tárca keretei között is köszöntsük a 2025-ös évet. Természetesen tesszük ezt a magunk módján, városunk régmúltját felidézve. A százhúsz évvel ezelőtti újévre például érdemes figyelmet fordítanunk, ugyanis akkor Szabadka egy falut bekebelezve léphetett be 1905-be. Ez a falu Sándor volt, városunk mai déli városrésze.
Sándor ugyanis egykoron önálló falu volt városunk határában. Iványi István városmonográfiájából tudjuk, hogy a falu telepítését Ürményi Mihály királyi biztos rendelte el 1782-ben. A telepítés 1786-ban kezdődött meg a péterváradi és a csantavéri út kereszteződésén, a Palicsi-tó melletti emelkedőn. A telepítés 1802-ben fejeződött be. Sándorba főleg szerb nemzetiségű családok telepedtek le. Az 1802. évi országgyűlés a vármegye kérésére Sándor ügykezelését, Bajmokkal és Csantavérrel együtt, elvették Szabadkától, és a három település az adóját ezután a vármegyéhez fizette be. Sándor 1804-ben vált hivatalosan faluvá. A XIX. század végére azonban építkezések következtében a két település összeért, olyannyira, hogy Sándor szinte Szabadka külvárosává vált. 1898-ban aztán a szabadkai városvezetés elindította az eljárást, annak érdekében, hogy Sándort hivatalosan is Szabadka külvárosaként ismerje el az állam. Az erről szóló törvényjavaslatot Széll Kálmán miniszterelnök 1901. november 23-án nyújtotta be az országgyűlés számára. Végül Sándor Szabadkához csatolását hivatalosan az 1904. évi XIX. törvénycikk mondta ki.
A város a falut röviddel 1904 vége előtt kebelezte be. Érdekes, hogy erről az eseményről a Bácsmegyei Napló csak két szűkszavú rövidhírben számolt be olvasói számára. A december 22-ei számban a következőket olvashatjuk.
„A belügyminiszter ma leiratot intézett a városhoz, a melyben elrendeli, hogy a városi szervezeti szabályzat még a folyó évben akképen módosittassék, hogy Sándor község közigazgatási ügykezelését 1905. január 1-ével a város vehesse át.”
A december 31-ei számban pedig már a bekebelezés tényét közölték a lapban, de ahogy fentebb is említettük, csak szűkszavúan.
„Sándor község bekebelezése Szabadkába ma történt meg. A bekebelezésénél jelen voltak a vármegyerészéről: Karácsony Gyula alispán, Mikusevics Kanut főügyész, Császár Péter főszolgabiró, Gulyás pénzügyi titkár és két járási számvizsgáló; Szabadka részéről, Biró Károly dr. polgármester, Szalay Mátyás főkapitány, Dembitz Lajos dr. főügyész, Milassin Ignác számvevő, Hegedűs János adóügyi tanácsos, Piukovics Antal közgyám. Ma az ingóságokat és a pénztárt vették át.”
Így Szabadka úgy léphetett be az új, 1905-ös évbe, hogy területe és lakosainak száma is gyarapodott, közigazgatása pedig egy új városrésszel bővült. Talán ezért is fordulhatott elő, hogy a városi közélet főszereplői a nézeteltéréseiket félretéve nagy szívélyességgel köszöntötték fel egymást az új év kezdetén. A Bácsmegyei Napló január 3-ai száma a következőképpen számolt be erről az eseményről:
„Szabadkán is megtörténtek az újévi üdvözlések. Nem történtek a nagy közönséget érdeklő politikai kijelentések, hanem a szeretet és tisztelet nyilatkozott meg őszintén, jeléül annak, hogy Szabadka társadalmában hatalmasan kezd növekedni a társadalmi együvétartozás érzete, melynek gyökerét az uj aera izmositóttá meg.
A tanács először Biró Károly dr. polgármester előtt fejezte ki boldogság kivánatait, majd Bíró Károly dr polgármester vezetésével Bezerédy István főispán előtt fejezték ki őszinte boldogságkivánságaikat. Úgy a főispánnál, mint a polgármesternél tisztelegtek még: a főgimnáziumi tanári kar Kosztolányi Árpád vezetésével, a képezde tanári kara Balajthy Ilona igazgató, a tanítói kar Meznerics Ferenc felügyelő-igazgató vezetésével, a polgári iskola tanári kara, az önkéntes tűzoltótestület Wenczel Lajos vezetésével, az izr. hitközség, Klem Adolf dr., az ág. ev.
hitközség Korossy Emil lelkész vezetésével. A gazdakör tagjai is nagy számban jelentek meg s az üdvözletet Regényi Lajos köri elnök mondta el. A m. á. v. altiszti kör, a katholikus papság, a kereskedelmi egyesület, Vojnich Sándor országgyűlési képviselő, Varga Ágoston a takarékpénztár, és népbank igazgatója, Vermes Béla és még számosán.
A törvényszék bírói kara is üdvözölte Polgár József dr. törvényszéki elnököt. Az üdvözlő beszedet Marián Miklós mondta el. A vasúti hivatalnokok is üdvözölték állomásfőnöküket. Az ipartestület tagjai Pausits János elnököt testületileg üdvözölték, s tőle Reisner Lajos dr. iparhatósagi biztoshoz mentek boldog újévet kívánni” – írta százhúsz évvel ezelőtt a szabadkai napilap.