Hatvan évvel ezelőtt városunk közvéleményének egyik központi témája a Szabadkai Közkórház építésének ügye volt. Az intézmény többemeletes épületét 1960-ban kezdték el építeni. 1965 elejére az építési költségek megközelítették a másfél milliárd dinárt, miközben a munkálatok vége még a láthatáron sem volt. A szabadkai 7 Nap című hetilap 1965. február 19-ei számában Brenner János egy összefoglaló írást közölt a Szabadkai Közkórház építési munkálatairól. Az írás szerzője összefoglalóját egyfajta tájékoztatónak szánta egy, a kórház ügyében folytatandó vitához. Ebben röviden a kórház múltja is ismertetésre került.
„A MAI KÓRHÁZ első épületei 1896-ban épültek 160 ággyal, a város és a környék polgárai részére. A tehetősebbek rendelkezésére már akkor több magánszanatórium állt, ezért a későbbi továbbépítés is leginkább csak a szegények gyógyítását szolgálta, s meg kell vallani, hogy abban az időben a lehető legkorszerűbb eszközökkel. 1911-ben emeletet húztak a meglevő épületekre, s így már 410 betegnek volt bennük helye. 1937-ben felépült az orr-, fül- és gégeosztály még 40 ággyal, majd egy kis bővítéssel újabb 60 ágyat helyeztek el. Ez volt a helyzet a felszabaduláskor. 1947-ben kis toldással még 9 ágynak találtak helyet, majd a kórház 1952-ben átvette a mai nőgyógyászatot, 1958-ban a palicsi gyermek-tüdőgondozót, s végül 1959-ben felépítette a rehabilitációs központot, s így ma összesen 723 ággyal rendelkezik” – olvashatjuk a hetilapban.
Brenner János írásában kiemelte, hogy Szabadkának nagy szüksége volt egy új kórházépületre.
„Nem szakember, de laikus is könnyen megállapíthatta, hogy a kórház régi épületeinek tatarozására kár pénzt költeni, hiszen az addigi gyakorlat világosan megmutatta, hogy csaknem lehetetlen megjavítani a konyhát, a vízvezetékét, a fűtőrendszert, a villanyhálózatot, annyira tönkre ment. A régi kórtermek átépítése drágább vállalkozásnak mutatkozott, mint vadonatúj épületek emelése, egynéhányuk pedig annyira rozoga, hogy már régen le kellett volna őket dönteni” – érvelt az új kórházépület építése mellett az írás szerzője.
Az építkezésre tehát nagy szükség volt, viszont az írásból az is kiderül, hogy ahogy az új épület terve elindult a megvalósítás útján, úgy meredeken emelkedni kezdtek az építkezési költségek is, ami Szabadkán ritkán látott, több milliárdos összegeket jelentett.
„1959 végén, 1960 elején készültek az első tervek, amelyek a jelenlegi befogadóképesség megőrzése esetén is közel hárommilliárd dináros – beruházást igényeltek. Az első részletes terv már 3,5, a nemrég véglegesített pedig közel 3,7 milliárdról szól – csupán a már »felhúzott« blokk és a szakklinika számára. Ebben azonban már nincs helye a tüdőosztálynak (valószínűleg a mai sebészeti pavilont kapja), a fertőző osztálynak (a mai igazgatósági épületbe megy), a bőrgyógyászatnak, a pszichiátriának és az abortoriumnak, a szülészetnek viszont aránylag kevés lesz a helye. Ezek a problémák megoldása, a tatarozásra érdemes épületek átalakítása viszont még néhány százmillió dináros beruházást igényel. Mindent egybevetve: mire a kórház elkészül, aligha kerül ötmilliárd dinárnál kevesebbe, s minél tovább nyúlik a munka, annál nagyobb kiadásokra lehet számítani” – állt a 7 Nap hasábjain.
És hogy állt az építkezés az írás közlésének idején? Erről Brenner János a következőket vetette papírra:
„A TÖBBEMELETES kórházi blokk tető alatt áll, a szakorvosi klinikát pedig az idén, április végén, vagy május elején felavatják. Az épületek a mai napig 1 480 000 000 dinárba kerültek, s bár az első beruházások eszközlése idején mindenki úgy tudta, hogy a korszerűsítést kizárólag társadalmi pénzen hajtják végre, a kórház munkaközössége azóta már több mint 800 millió dináros hitelt vett fel hét és 20 esztendős törlesztési időre négy és hat százalékos kamat mellett. Lassította a munkát, hogy a megígért és jóváhagyott pénz sem érkezett rendszeresen, sokszor az építőidény végére futott be. Példaként említjük meg, hogy a tavaly kapott összegekből 200 millió dinárt csak az idén használnak fel, mert az összeget csak novemberben folyósította a bank. Emellett a pénzt is több szervtől és szervezettől szerzi be a kórház vezetősége, s így állandóan attól kell tartania, hogy közülük valamelyik meggondolja magát, vagy kevesebbet ad az ígértnél – ami eddig már többször is előfordult. Van ezzel kapcsolatban egy egészen aktuális probléma: a járás az idén 140 millió dinárt helyezett kilátásba, kérdés azonban, hogy megszűntével, ezt a kötelezettséget, hajlandó lesz-e a tartomány átvenni” – írta a szerző hatvan évvel ezelőtt.
A Szabadkai Közkórház épülete végül csak 1971-re készült el. Ez az épület azóta is használatban van.
Nyitókép: Az épülő Szabadkai Közkórház / gradsubotica.co.rs
