Kedden volt Jókai Mór születésének 200. évfordulója. A jubileumról természetesen szerte a Kárpát-medencében megemlékeztek, a magyar országgyűlés pedig az idei évet Jókai-emlékévvé nyilvánította. Ebből az alkalomból ezen a héten egy meg nem valósult szabadkai Jókai-ünnepély történetét elevenítjük fel, korabeli lapok segítségével.
1925-ben Jókai Mór születésének 100. évfordulóját ünnepelte a világ magyarsága. A Bácsmegyei Napló március 12-ei csütörtöki számának egy rövidhíréből kiderül, hogy a csehszlovákiai és az erdélyi magyarsággal ellentétben az SZHSZ Királyság magyarsága nem tartott megemlékezést ebből az alkalomból. Ezen az állapoton kívánt változtatni a szabadkai Népkör, amelynek választmánya aznap tartott ülést, hogy megállapítsa a rendezvény dátumát és műsorát. A másnapi, március 13-ai Bácsmegyei Napló pedig e választmányi ülés részleteit osztotta meg olvasóival.
„A szuboticai Népkör tagjai mozgalmat indítottak a százéves Jókai megünneplésére. A mozgalmat magáévá tette Szubotica város egész magyar közönsége s méltó keretben akarja megünnepelni Jókai Mór születésének századik évfordulóját. A kezdeményezők csütörtökön délutánra hívtak össze előértekezletet az ünnepség részleteinek megbeszélése végett.
Az értekezleten dr. Nagy Ödön ismertette a mozgalom célját majd átadta a szót Nánay Mihálynak, aki az ünnepség megrendezésére egy szűkebb bizottság megválasztását javasolta. Javaslatát elfogadták és a bizottságba, amelynek elnöke dr. Milkó Izidor lett, a következőket választották be: Dr. Békeffy György, dr. Nagy Ödön, dr. Dettre János, dr. Ruby Gyula. Csiszárt, Nagy Samu, Vály Gyula, dr. Pataky Antal, dr. Havas Emil, Filoy Jenő, dr. Petényi Gyula. Nánay Mihály, Andrási Miklós, Rések Béla, dr. Szántó Gábor, Szántó Róbert, Jeszenszki Ernő, Raczkó Mihály, Mácskovics Benedek, Nagy Pál és Tamást Béla. A bizottság szombaton délután tart értekezletet, amelyen az ünnepség programját fogják megállapítani. A Népkör a Jókai-ünnepségét két napra tervezi. Az egyik napon műsoros est lesz, a másik napon színielőadás.”
Az ünnepséget április végén tartották volna. Közben az óbecsei magyarság az ottani Magyar Népkör szervezésében április 25-én megtartotta a maga Jókai-ünnepségét. A szabadkai Népkör rendezvénye viszont elmaradt. De mi történt? Május elsején a Bácsmegyei Napló közölte Nánay Mihálynak, a szervezőbizottság tagjának a levelét, amelyben a következőket olvashatjuk:
„Az egyik bolond idealista választmányi tag ez év január 19-én írásbeli kérvényt fogalmazott az elnökséghez és az akkori főjegyzőhöz, amely kérvényben az volt, hogy miután örök emlékű regényírónknak, Jókai Mórnak századik születésnapja ez év február 18-án lesz, illő, hogy a szuboticai Népkör a jelzett születésnapot méltó keretek közt ünnepelje meg. Ezt a beadványt az akkori főjegyző is aláírta és átadta az elnök urnak, de hogy mi történt a beadvánnyal, azt senki sem tudja. Tény azonban az, hogy elmúlt egy hónap és az említett választmányi tag újból megfogalmazta az elnökséghez szóló kérelmet, amely kérelemben fel volt sorolva annak a negyvennyolc köri tagnak a neve, akiket a kezdeményező összehívni óhajtott. Ez az ív az elnök urnak aláírás végett át lett nyújtva, a negyvennyolc tag másnapra a szerkesztőségekkel együtt összehivatott. Az értekezlet tevékenysége abban merült ki, hogy az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadták és megválasztották az ünnepély előkészítésére kiküldött huszonhat tagú bizottságot, azzal, hogy majd a jövőben cselekszünk. Mikor másodszor összejöttünk, határozatba ment, hogy a huszonhat tag is sok, legyen csak tíz. Egyúttal azt is elhatároztuk, hogy folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor Jókai emlékére matinét és egy színielőadást rendezünk. Háromszor összejöttünk, a 4-ik összejövetelen olyasmi történt, amire rossz rágondolni. Azóta elmúlt 26-ika is. Hogy mi lett a dologból, én bizonyisten nem tudom. Talán a tekintetes szerkesztőség tudja, miért maradt félbe a szuboticai Népkörnek ez az egyetlen, életrevaló, komoly akciója.”
A Bácsmegyei Napló május 3-ai számának vezércikke szintén az elmaradt Jókai-ünnepség felett kesergett. Ebben arról írnak, hogy az ünnepség megtartását a helyi hatóságok nem engedélyezték. Az ünnepség előkészítői ugyanis Jókai Mór mellett az 1924 decemberében Bácsalmáson elhunyt Mukics Simonról is meg szerettek volna emlékezni. Mukics a szabadkai függetlenségi párt vezetője, a magyar országgyűlés városi képviselője volt, az 1918-as őszirózsás forradalom szabadkai eseményeinek egyik központi alakja, aki a szerb csapatok bevonulása után elhagyta Szabadkát. A róla való megemlékezésre azonban a hatóságok már nem adtak engedélyt. Így Szabadka a 100. évfordulón Jókai-ünnepség nélkül marad.
Nyitókép: Jókai Mór / wikipedia.org
